Grunwalsky Ferenc emlékére: A magyar film ikonja elhunyt

82 évesen, rövid, súlyos betegség után elhunyt Grunwalsky Ferenc, Kossuth- és Balázs Béla díjas rendező-operatőr. A Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti Grunwalskyt, aki végtelen hatással volt a magyar filmművészetre.

A magyar film állami védelme

Grunwalsky Ferenc a magyar filmművészet meghatározó alakjaként marad meg az emlékezetünkben. Olyan alkotótársakkal dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós és Szomjas György, akik mind együtt formálták a magyar mozgóképkultúrát. Tanári szerepe révén generációk filmes gondolkodását és pályáját befolyásolta. Emellett elkötelezetten dolgozott a magyar filmszakma intézményi megerősítésén és aktív résztvevője volt a filmtörvény megalkotásának, amely a mozgóképkultúra állami védelmét és fejlesztését biztosította.

Bár Grunwalsky hosszabb ideje egészségi problémákkal küzdött, alkotói szelleme végigkísérte életét, egészen a végső pillanatokig.

Jancsó Miklós operatőre

Grunwalsky 1943. május 16-án született Budapesten. Egyetemi évei alatt kezdetben bölcsészettudományt tanult, majd átiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező-operatőr szakára, ahol diplomáját 1968-ban szerezte. A Mafilm rendező-operatőreként dolgozott, évente Jancsó Miklós legfontosabb filmjeinek operatőrje volt, többek között a „Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten” és a „Kelj fel komám, ne aludjál” című alkotásokat készítette.

Filmjei

Első nagyjátékfilmje, a „Vörös rekviem” (1975) után olyan emlékezetes alkotásokat adott a világnak, mint az „Eszmélés” (1985), a „Kicsi, de nagyon erős” (1989), és a „Goldberg-variációk” (1992). Ladányi Andrea táncművésszel együtt készítette az „Éjféli maraton” (2001) és a „Táncalak” (2002) című filmeket, utóbbi a Magyar Filmszemlén a legjobb látványért járó díjat nyerte el.

Szomjas György operatőre

Grunwalsky Ferenc a négy éve elhunyt Szomjas György állandó operatőre volt, 1981-től kezdve több filmben is együtt dolgoztak, beleértve a „Könnyű testi sértés” (1983) és a „Roncsfilm” (1992) című műveket.

Forgatókönyvíróként

Nevéhez számos sikeres rövidfilm és tévéjáték, valamint forgatókönyv is fűződik. A „Örökbefogadás” című film egyik forgatókönyvírójaként Mészáros Márta első magyar nőként nyerte el 1975-ben a Berlini Filmfesztivál Arany Medvét.

Tanárként

Grunwalsky 2003 és 2009 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt, és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is oktatott, valamint részt vett a Magyar Filmszemlék megszervezésében.

Fotósként

Sokoldalú tehetsége fotóművészetében is megnyilvánult: 1995-ben az Ernst Múzeumban és 1999-ben a Ludwig Múzeumban rendezett kiállításaival hívta fel magára a figyelmet.

Díjai

Művészi tevékenységét Balázs Béla-díjjal és érdemes művész címével jutalmazták. 2004-ben Kossuth-díjat kapott, elismerve a magyar film vizuális nyelvének megújításáért végzett munkáját. 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, és 2022-ben életműdíjban részesült.

Grunwalsky Ferenc emlékét a magyar filmes világ megőrzi, öröksége pedig tovább él a jövő filmes generációiban.

Főkép forrása: 444.hu