Elszámoltatás és politikai ígéretek: Orbán Viktor és az MSZP
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, még ellenzékben, 2008-ban kijelentette, hogy az MSZP-kormányok „nyilvánvaló bűncselekményeket” követtek el, és elszámoltatást ígért. Azt vallotta, hogy a kormányváltás után lényeges, hogy rendet tegyenek a múltban, mivel csak így lehet visszaállítani a közbizalmat. Szavai szerint: „…a múltat rendbe kell tenni, az ügyeket ki kell vizsgálni, vissza kell állítani a közbizalmat, az nem politikai tárgyalás kérdése.”
A beígért elszámoltatás azonban a 2010-es kormányváltás után nem valósult meg. Fürst György, a volt terézvárosi MSZP-s alpolgármester, aki jogerős börtönbüntetése elől Izraelbe menekült, felvetette a kérdést: vajon sikeres volt-e az elszámoltatás, ha egyetlen, letöltendő börtönre ítélt szocialista politikus is megszökhetett. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy az elszámoltatás iránti igény a Gyurcsány–Bajnai-kormányokkal szembeni kritikának volt kifejezett megnyilvánulása, és nem elégedett az eredményekkel.
Gulyás kijelentette: „…a 2010 utáni büntető igazságszolgáltatással rendkívül elégedetlen vagyok,” hozzátéve, hogy a hatalom hiánya miatt nem tudtak beleszólni a jogi eljárásokba.
Gyurcsány Ferenc 2021-ben nyilatkozott az elmaradt elszámoltatásról, hangsúlyozva, hogy őt sokféle vizsgálat alá vonták, de végül az összes ügyben tisztázta magát. „…az elszámoltatás nem azt jelenti, hogy ha bűnös, ha nem, börtönbe dugjuk, hanem hogy jogszerűen megvizsgáljuk, hogy követett-e el bűnt,” fogalmazott.
Ezek az események és nyilatkozatok nem akadályozták meg a Fideszt abban, hogy 2010 után folyamatosan bűncselekményekkel vádolja ellenfeleit, még akkor is, ha a bíróság sok esetben megállapította, hogy ezek a vádak alaptalanok. Az elszámoltatás elmaradása tehát nemcsak politikai kérdés, hanem jogi és társadalmi bizalom szempontjából is releváns téma Magyarország politikai életében.
Főkép forrása: 444.hu
