Kiruna: A város áthelyezésének hatásai a klímára és a közösségre
Írta: Craig Saueurs – FT
Közzétéve: 2025. november 2. 11:34 CET
A svédországi Kiruna városát 2014-ben költözésre kényszerítették bányászati munkák miatt, és a tervek szerint ez a folyamat egészen 2035-ig eltarthat. A lakók véleménye szerint az új város elvesztette a régi jellemzőit, beleértve a melegséget is, mind érzelmileg, mind a tényleges hőmérséklet tekintetében.
A Göteborgi Egyetem tanulmánya szerint az új Kiruna télen akár 10 Celsius-fokkal hidegebb lehet, mint volt az elődje. Ennek oka, hogy a várost egy mélyedésben építették újjá, ahol a hideg levegő felhalmozódik, és a magas épületek eltakarják az alacsony szögben érkező sarkvidéki napsütést. Egyes szakértők már a tervezés kezdetén megjósolták ezt a problémát.
„Tudták, hogy a körülmények rosszabbak lesznek, mint amikor Per Olof Hallman várostervező 1900-ban elkészítette Kiruna várostervét” – mondta Jennie Sjöholm, a Göteborgi Egyetem épített örökséggel foglalkozó szakembere. „A döntéshozók nem optimalizálták a tervezést a városi klímához.”
Figyelmen kívül hagytak egy évszázadnyi tapasztalatot
Amikor az LKAB bányavállalat 1900-ban megalapította Kirunát, Hallman a várost egy napos, déli fekvésű lejtőre helyezte. Az utcák a környezettel összhangban kerültek kialakításra, hogy elkerüljék a szélcsatornákat, védve a várost a zord időjárási körülményektől. Szakértők szerint ez volt a lehető legjobb megoldás.
Az új Kiruna, amely Svédország legészakibb települése, az infrastruktúra kapcsolataira helyezte a hangsúlyt a mikroklíma helyett. „Évtizedek óta tudjuk, hogyan kell az északi sarkvidéki körülményekre építeni, de ezt a tudást nem használtuk ki teljes mértékben” – mondta Sjöholm.
Míg egyes lakosok értékelik az új kereskedelmi központot és a polgári épületeket, mások „rettenetes szélcsatornának” nevezték a főteret.
Miért kellett Kirunának költöznie?
Kirunát eredetileg több mint 100 évvel ezelőtt a vasércbányában dolgozó munkások elhelyezésére alapították. Az évek során a bánya bővült, egyre értékesebb ásványi anyagokat fedeztek fel benne, beleértve Európa legnagyobb ritkaföldfém-ásványlelőhelyét.
Az ipari terjeszkedés gyengévé és instabillá tette a város alatti talajt, és mivel az épületek és az utcák életveszélyessé váltak, a svéd hatóságok úgy döntöttek, hogy a várost 2035-ig költöztetik.
A bányászati tevékenységek, az új utak és vasutak a rénszarvasok vándorlási útvonalait keresztezik, így a rénszarvaspásztorok Kiruna egyik oldaláról a másikra kényszerülnek költözni, hogy elérjék a több évszázada használt téli legelőket.
Tervezés egy elmozdult jövőre
A sarkvidéken és azon túl a változó környezet és az átépítések miatti áttelepítés egyre inkább valósággá válik. A sarkvidéket tanulmányozó kutatók szerint az utcák tájolása, az épületek magassága és a környezeti összhang jobb körülményeket biztosíthat a szélsőséges éghajlatban, de Kirunában sok szempontot figyelmen kívül hagytak. „Az új Kiruna még nem készült el, de van mód jobbá tenni” – hangsúlyozta Sjöholm.
Főkép forrása: euronews
