Búcsú az „Emily in Paris”-tól: Felemelkedés és bukás
Elérkezett a pillanat, amikor elő kell venni a zsebkendőket, de ezúttal örömünkben. Hat évad tét nélküli dráma, francia klisék és megkérdőjelezhető jelmezek után az „Emily in Paris” végleg búcsút int nézőinek.
Darren Star sorozata 2020 októberében debütált, a Covid-19 világjárvány csúcsán, amikor Emily Cooper (Lily Collins) Chicagóból Párizsba költözik, hogy amerikai nézőpontot vigyen egy francia marketingügynökséghez. Emily célja az volt, hogy szakmai karrierje mellett megtalálja a szerelmet is.
A sorozat felfutása már az első hónapban figyelemre méltó volt, hiszen 58 millió háztartásig jutott el, de a fogadtatás vegyes volt. A kritikusok többször is bírálattal illették a francia sztereotípiák és a párizsiak lustaságának, örökké flörtölésének kiemelését. A franciák gúnyolódtak a város valóságos bemutatásának hiányán, kérdezve, miért szűkül Párizs csupán a Szajnára és Montmartre-ra.
Az évek múlásával a sorozat sok szempontból üres, felszínes giccsparádévá vált, ahol a történetszálak egyre kínosabbá váltak. Emily fejlődése és a főszereplő viszonyai nem igazán haladtak előre, a nézők pedig egyre inkább csak a céllal bíró, reklámokkal teletűzdelt cselekményt látták.
A mellékszereplők, mint Mindy (Ashley Park) és Sylvie (Philippine Leroy-Beaulieu), némiképp felüdítették a történetet, de a túlságosan felületes kihívások a főszereplő személyes fejlődését rendre megakadályozták. A sorozat olyan hiányosságokkal is küzdött, mint a zavaros időkezelés, amely minek is lepődnének meg a nézők, hogy Emily minden kalandját örök nyárban éli.
Végül a „termékpropagandák” és a felesleges reklámok sodrása teljesen elnyomta anyagilag is a sorozatot. Az időtöltés helyett a nézők egy óriási reklámtáblát kaptak, amely leértékelődött a szórakozás szempontjából.
Ahogy Emily felkészül arra, hogy búcsút vegyen tőlünk, lehet, hogy hiányozni fog a közös diskurzus a megcsúfolt fordulatokról. De a világ nélküle talán egy kicsit jobb hely lesz.
Főkép forrása: euronews
