Állami Hivatalok és Vállalatok Átköltöztetése: Ismét Kedvezményezett Oligarchák Járnak Jól
A kormány számos állami hivatalt és vállalatot készül átköltöztetni a fővárosban, még fel sem épült, ám összességében máris 620 milliárd forintba kerülő irodaházmonstrumokba. A megcélzott helyszínek Zugló és a Kopaszi-gát. Pedig, ha az érintett intézményeknek valóban szükségük lenne új főhadiszállásokra – amelyre valójában nincs szükségük –, akkor számos, a piacon elérhető, jobb és olcsóbb lehetőségek közül válogathatnának.
Az irodapiacon ugyanis az idén az irodák területének több mint 13 százaléka, jövőre pedig várhatóan a 15 százaléka is üresen áll majd. A kormány azonban egy példátlan mutyisorozat keretében mégis megközelítőleg reptérnyi összeget költ ezekre a projekteket, hogy kedvezményezettjei, mint Tiborcz István, Garancsi István, Balázs Attila vagy Hernádi Zsolt, extraprofittal jöhessenek ki túlméretezett építkezéseikből.
Egy tavaly áprilisi, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által kiperelt, szupertitkos szerződés értelmében a Balázs érdekeltségében álló ZVK Development Kft. Bosnyák téri komplexumából 150 ezer négyzetméternyi irodát 244 milliárd forintért vásárol meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Hasonló történik Tiborcz és Garancsi érdekeltségében lévő Dürer Befektetési Kft. által fejlesztett 40 ezer négyzetméternyi irodával, amelyért 120 milliárdot fizet az állam.
A Tiborcz–Garancsi–Hernádi-trió Budapart nevű, Gyöngyös méretű kisvárosnyi építkezéséről leválasztott 160 ezer négyzetméternyi irodakomplexum átvétele további 255 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. Ezen megaberuházások azonban nem piaci alapon indultak: például a Dürer-kert mögött sem volt marketingtevékenység, és piaci tanácsadókat sem vontak be az előkészítésbe.
A kivételezett vállalkozói kör már a beruházás elején állami garanciát kaphatott a biztos vevőre, mivel a valódi piaci kockázatokhoz szokott fejlesztők a Covid óta jóval óvatosabban vágnak bele ekkora projektekbe.
A folyamatot sajátos jogi konstrukcióval hajtják végre. A fejlesztők tulajdonában álló telkekre az értékük sokszorosát jegyzi be jelzálogjogként az állam az elkészült tervek és engedélyek fejében. A Bosnyák tér és a Dürer-Park esetében az állam az általa teljesített előlegek arányában terheli meg az ingatlanokat; az előbbinél eddig 90, az utóbbinál 80 milliárd forintig. A Budapartnál azonban az egész jövőbeni értéket egyszerre jelenítette meg az Amarus nevű projektcég ingatlanján, miközben 2023 végéig „csak” 50 milliárdnyi előleget fizetett ki.
Ezek alapján egyértelműen látható a cél: a kiváltságos fejlesztők pénzellátása, amit több oldalról is biztosít az állam. Balázs központi cége, a Bayer Construct 50 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki a jegybank kedvezményes akciójában. A Budapart fő beruházója, a Kopaszi Gát Zrt. pedig majdnem 35 milliárdnyit, amiből például az állami Eximbank hitelét válthatta ki.
A Dürer-projektben közvetve eddig is érdekelt volt az állam, mivel a fejlesztő cég egyik háttértulajdonosába, a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealapba 50 milliárd forintnyi krízispénzt pumpált az állami MFB Bank, amelynek így 70 százaléknyi befolyása van benne.
Ez a helyzet jól mutatja, hogy a kiemelt fejlesztők mindig sokszoros állami támogatással tevékenykednek, és a kormányzati kapcsolatok révén hatalmas projekteket valósítanak meg, függetlenül a piaci indokoltságoktól vagy társadalmi szükségszerűségetől.
Főkép forrása: 24.hu
