Az EP-választások Eredményei: Szoros Kapcsolat a Cigány Lakosság és a Fidesz Szavazataránya Között
A hétvégi EP-választás után is erős kapcsolatot figyelhettek meg a települések cigány lakosságaránya és a Fidesz szavazataránya között – írja a G7. A lap elemzése szerint az összefüggés ráadásul egyre szorosabbá válik: míg 2018-ban 0,29-es korreláció volt mérhető, 2022-re ez az érték 0,47-re nőtt, az idei évben pedig már 0,48-ra ugrott.
A kisebb lakosságú, cigányok lakta településeken különösen erős az összefüggés. Az újság elemzése szerint, ha ismerjük egy adott település cigány lakosságának arányát és méretét, jó eséllyel megjósolható, milyen szavazatarányt érhet el a Fidesz az adott helyen.
A G7 a cigány lakosság arányát a 2022-es népszámlálási adatok alapján vette figyelembe, mely szerint az országban 2,5 százalék a romák aránya, ami 209 ezer főt jelent. Azonban kiemelik, hogy a valós számuk sokkal magasabb lehet, egy 2018-as kutatás szerint akár 876 ezer fő is lehetett.
Idézet a G7 cikkéből:
"Az említett kutatás szerint a lakosság 8,8 százaléka volt cigánynak tekinthető, de mások is hasonló eredményre jutottak. Ha ők ugyanolyan arányban szavaznának a Fideszre, mint az országos átlag, akkor 175 ezer szavazatot kaphatott a 2 millióból tőlük a kormánypárt. Ha viszont egy 2020-as részletes közvélemény-kutatás adataival számolunk, miszerint körükben 10 százalékponttal magasabb a Fidesz-szavazók aránya, akkor 215 ezer roma kormánypárti szavazó adódik."
A lap továbbá arról is ír, hogy három másik párt érte el az EP-be jutási küszöböt. A szélsőjobboldali Mi Hazánkra az adatok alapján kevésbé szavaznak a romák által nagyobb arányban lakott településeken, ám ennél is rosszabb az összefüggés a Tisza esetében, azaz arányaiban kevesebben szavaztak a Tiszára.
Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a kisebbségi közösségek választási magatartása jelentősen befolyásolja a főbb politikai erők támogatottságát, és ez hosszú távon is befolyásolhatja a pártok stratégiai döntéseit.
Főkép forrása: 24.hu
