Az érzelmek megnevezése segítheti az autisztikus vonásokkal élők szorongását
Egy japán kutatás, amely a nagojai egyetemen készült, érdekes összefüggéseket tárt fel az autisztikus vonások és az érzelmi megküzdési stratégiák között. A tanulmány megállapította, hogy azok az egyének, akiknél erősebben jelentkeznek az autisztikus jellegzetességek, nagyobb valószínűséggel kezelik szorongásukat az érzelmeik azonosításával és megnevezésével.
A kutatás részleteit a Scientific Reports folyóiratban tették közzé, ahol a szakemberek 505, 20 és 39 év közötti japán felnőtt válaszait elemezték. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja, miként befolyásolja a bizonytalanság érzése az emberek érzelmi megküzdési stratégiáit. A kutatók az autisztikus vonások, a bizonytalansághoz kapcsolódó szorongás, valamint az érzelmek kifejezésének hajlandóságát vizsgálták.
Az autisztikus vonások az autizmus spektrumzavar jellegzetességei, amelyek közé tartozik a társas kommunikáció nehézsége, valamint a kiemelkedő igény a rutinra és a kiszámíthatóságra. A kutatók hangsúlyozták, hogy ezek a vonások egy skálán helyezkednek el, és a népességben változó arányban vannak jelen.
Az érzelmek megnevezése mindenkinek segít
A kutatás során a szakemberek azt tapasztalták, hogy a kifejezettebb autisztikus vonásokkal rendelkező résztvevők hajlamosabbak voltak szorongást átélni kiszámíthatatlan helyzetekben. Ezt a jelenséget a bizonytalanság iránti intoleranciának nevezik. Ezzel párhuzamosan azonban ők nagyobb hajlandóságot mutattak az érzéseik szavakba öntésére, ami a kutatók szerint segíthet csökkenteni az érzelmi megterhelést.
Korábbi kutatások már igazolták, hogy az érzelmek megnevezése—akár magunkban, hangosan, vagy írásban—segíthet a nehéz érzések kezelésében, így az új eredmények arra utalnak, hogy ez a stratégia különösen fontos lehet az autisztikus vonásokkal élők számára.
Az érzelmek azonosítása
A kutatók megjegyezték, hogy ennek a felfedezésnek gyakorlati következményei lehetnek az iskolák, terápiák és családi élet területén. Például, ha segítünk valakinek az érzései azonosításában—például ha felvetjük, hogy szorong vagy túlterhelt—az támogathatja az érzelmi szabályozást olyan helyzetekben, amikor az illető nehezen tudja kifejezni a feszültségét.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az eredmények egyelőre előzetesnek tekinthetők, mivel a résztvevők nem rendelkeztek hivatalos autizmus spektrumzavar diagnózissal. A kutatócsoport jelenleg egy utánkövetéses vizsgálaton dolgozik, amelyben diagnosztizált autista felnőtteket vonnak be, hogy kiderüljön, náluk is hasonló mintázatok figyelhetők-e meg.
Főkép forrása: euronews
