![]()
Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt 83 éve
Magyarország 83 éve, 1940. augusztus 30-án szerezte vissza Észak-Erdélyt Romániától, a második bécsi döntés kihirdetésével. Bár hazánkban többnyire ünnepelve fogadták a döntést, számos negatív következménnyel járt az országra nézve – írja a Rubicon.
Románia nehéz éve
Az 1940-es év különösen nehéz volt Románia számára, mivel három szomszédja is területi követeléseket fogalmazott meg ellene. A Szovjetunió Besszarábiát, Bulgária Dél-Dobrudzsát, Magyarország pedig Erdély legnagyobb részét követelte. Hitler nem akarta, hogy két szövetségese háborúba bocsátkozzon egymással a területekért, ezért a lehető legkiegyensúlyozottabb döntéssel próbálta megoldani a határvitát.
A második bécsi döntés
Magyarország végül – keleten a Kárpátok hegyláncáig, délen a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy vonalig – Erdély területéből mintegy 43 000 négyzetkilométert kapott vissza. Ezen a területen 2,4 millió ember élt, akik közül – az 1941-es népszámlálás szerint – 54 százalék, azaz 1,3 millió fő vallotta magát magyarnak.
Mégis sokkoló döntés
A korabeli beszámolók szerint az új határvonalak kihirdetésekor Mihail Manoilescu, Románia külügyminisztere elájult a sokktól.
A „kis magyar világ” korszaka
Észak-Erdélybe 1940 szeptemberében vonultak be a Magyar Királyi Honvédség egységei, ezzel kezdetét vette a „kis magyar világ” négyéves időszaka.
Magyarországon a legtöbben örültek a döntésnek, de voltak, akik elégedetlenek voltak, és Erdély teljes területét követelték. Mások szerint akár a háború is kedvezőbb lett volna a döntésnél, mivel ezzel Magyarország még inkább elkötelezte magát Hitler felé. Félelmük nem volt alaptalan: Németország hamarosan benyújtotta a számlát, elkezdte terjeszteni a nemzetiszocialista ideológiát és növelte befolyását országunkban.
Főkép forrása: 24.hu











