Az EU hitelessége a globális dél országaival szemben
Sven Kühn von Burgsdorff, az EU volt palesztinai és gázai nagykövete, figyelmeztetett arra, hogy az Európai Unió kettős mércéje, melyet Ukrajna és a Gázai övezet kapcsán alkalmaz, komoly kérdéseket vet fel a blokk hitelességével kapcsolatban a globális délen. Az Euronewsnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy amennyiben az EU szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat szeretne kialakítani ezen országokkal, különösen nyersanyagok és energia vonatkozásában, akkor az ilyen kettős mérce aláássa az Unió tekintélyét.
Kühn von Burgsdorff, aki 2020 januárja és 2023 júliusa között képviselte az EU-t a palesztin területeken, rámutatott, hogy a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt 27 volt uniós nagykövet írt nyílt levelet az uniós intézményeknek, amelyben felhívták a figyelmet a helyzet sürgősségére és felkérték a blokkot, hogy lépjen fel Izrael ellen.
Az EU tétlensége
Kühn von Burgsdorff elmondta, hogy míg az EU rendkívül gyorsan lépett fel Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt, a palesztin ügyben „becsukták a szemüket”. Kiemelte, hogy a Bahama-szigetek és Mikronézia mellett más országok a globális dél irányából nem veszik komolyan az EU-t, amikor az emberi jogok védelmét hirdetik. A volt nagykövet sürgette az EU-t, hogy cselekedjen a Gázában tapasztalható brutalitás ellen.
A Gázai övezetben 2023. október 7-én elkövetett támadás során a Hamász több mint 1200 embert ölt meg, további 251 embert elraboltak. A konfliktust követően Izrael azzal a céllal vonult be a területre, hogy felszámolja a terrorszervezetet, amely miatt a halálos áldozatok száma a Hamász közlése szerint meghaladta a 60 ezret.
Humanitárius válság
A Külügyminisztérium által az ENSZ felé irányított nyilatkozatok szerint a közelmúltban a Gázai övezetbe szánt segélyek blokkolása súlyos éhínséget és széles körű éhezést okozott. Kühn von Burgsdorff hangsúlyozta, hogy Izrael a katonai célpontok és a civil lakosság megkülönböztetésére vonatkozó nemzetközi humanitárius jogi elveket sem tartja be.
Az izraeli kormány a Hamász elleni harcot „egzisztenciális háborúnak” minősítette, míg Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője korábban bejelentette, hogy humanitárius segélyek érkeznek a Gázai övezetbe, ami azonban a valóságban nem valósult meg, sőt, a helyzet tovább romlott.
Javaslatok a válság kezelésére
58 volt uniós nagykövet közösen javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az EU-nak hogyan kellene reagálnia a gázai háborúra. Javasolták a kereskedelmi megállapodások felfüggesztését, a kutatási és kulturális együttműködés megszüntetését, valamint a fegyvereladások leállítását Izrael felé.
Kühn von Burgsdorff hangsúlyozta, hogy bár a megállapodás felfüggesztéséhez minden tagállam konszenzusa szükséges, a minősített többséggel eljárva legalább 15 tagállam is dönthetne a kereskedelempolitikai intézkedésekről.
A javaslatok között szerepelt a megszállt palesztin területeken lévő izraeli telepesek kereskedelmi tevékenységeinek leállítása, valamint az erőszakos cselekmények elkövetőinek szankcionálása is. A volt nagykövetek hangsúlyozták, hogy az erőszakos telepesek cselekedetei világosan megsértik a nemzetközi jogot.
Összegzés
A volt nagykövetek felhívása rávilágít arra, hogy az EU-nak sürgősen cselekednie kell, hogy megőrizzük hitelességét a globális délen, és hogy a humanitárius válság kezelésére irányuló intézkedésekkel megakadályozzák a további tragédiákat a térségben. Az európai lakosság körében egyre inkább konszenzus alakul ki, amely azt sürgeti, hogy a kormány lépjen fel a folyamatban lévő konfliktus ellen.
Főkép forrása: euronews
