Sürgős intézkedést kérnek a civil szervezetek az EU-tól a Pécs Pride kapcsán
Egy civil szervezetekből álló csoport sürgős ideiglenes intézkedést kér az Európai Bíróságtól. A kérésükben fel szeretnék függeszteni azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi a Pride-okon résztvevők biometrikus megfigyelését, emellett pedig kötelezettségszegési eljárást is indítanának Magyarország ellen. A kezdeményezésben részt vesz a Liberties, az EDRi, az ECNL és a TASZ, akik hétfőn levélben fordulnak az Európai Bizottsághoz.
A helyzet előzménye, hogy a rendőrség szeptemberben betiltotta a Pécs Pride-ot, és a bíróság ezt a döntést helybenhagyta. A tavasszal elfogadott törvények nemcsak hogy lehetőséget adnak az LMBTQI+ demonstrációk betiltására, hanem jogot is biztosítanak a rendőrségnek a résztvevők valós idejű megfigyelésére és azonosítására biometrikus technológiával. A civil szervezetek közleményükben hangsúlyozzák: ez közvetlenül sérti az EU MI-rendeletét (AI Act), amely kifejezetten tiltja a valós idejű biometrikus azonosítást közterületeken. A rendelet szűk kivételei közül egyik sem alkalmazható ebben az esetben.
A levélben a civil szervezetek arra figyelmeztetik az Európai Bizottságot, hogy „míg a magyar kormány tárgyal az uniós források feloldásáról, egyre inkább sérti a jogállamiságot a Pécs Pride betiltásával és az arcfelismerő technológia bevezetésével”.
A rendőrség szeptember 6-án, a gyülekezési törvény márciusi szigorítására és az Alaptörvény 15. módosítására hivatkozva tiltotta be az október 4-re meghirdetett Pécs Pride-ot. A határozat szerint a rendőrségnek nem volt más választása, mivel a jogszabály világosan tiltja a homoszexualitást népszerűsítő gyűléseket, és előírja, hogy a gyermekek védelme megelőzi a szabad gyülekezéshez való jogot is.
A helyzet rámutat arra, hogy a politikai és jogi keretek közötti feszültségek egyre erősebbek Magyarországon, és az uniós intézmények szerepe a jogállamiság védelmében kulcsfontosságú lehet a jövőben.
Főkép forrása: telex.hu
