Megugrott az euróövezeti infláció, új kihívások elé néz az EKB
A legfrissebb adatok szerint februárban váratlanul emelkedett az euróövezeti infláció, amely megnehezíti az Európai Központi Bank (EKB) dezinflációs pályájának kommunikálását. A közeli keleti háború feszültségei újabb energiapiaci sokkot jeleznek Európa számára.
Az Eurostat gyorsbecslése alapján az euróövezet éves inflációja 2026 februárjában 1,9 százalékra nőtt, míg januárban 1,7 százalék volt. A közgazdászok nem számítottak a változásra, amely havi szinten 0,7 százalékos növekedést jelent, ez a legerősebb havi emelkedés 2024 márciusa óta.
A maginfláció, amely nem tartalmazza az energia- és élelmiszerárakat, 2,4 százalékra emelkedett, szintén meghaladva az előzetes várakozásokat. Érdemes megjegyezni, hogy ezeket az adatokat még a közel-keleti feszültség legutóbbi eszkalálódása előtt gyűjtötték, ami várhatóan sokkolhatja az energiapiacokat.
Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza figyelmeztetett, hogy a háború elhúzódása tovább emelheti az inflációt, és visszafoghatja a gazdasági növekedést, hangsúlyozva, hogy a középtávú kilátások a konfliktus kiterjedésétől és időtartamától függnek.
Szolgáltatási árnyomás növekedése
Az Eurostat előrejelzése szerint a szolgáltatások inflációja februárban 3,4 százalékra emelkedett, míg januárban 3,2 százalékot mutatott. Az élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek drágulása 2,6 százalékon maradt, míg az energiaárak nélküli iparcikkek inflációja 0,7 százalékra gyorsult.
A közelmúltban azonban az energiaárak már kevésbé csökkentek, mint januárban, amely az inflációs statisztikák esetleges késlekedését jelzi a legújabb geopolitikai feszültségekkel szemben. Az iráni erők már intézkedéseket tettek a Perzsa-öböl térségének energiainfrastrukturájának védelmére.
Piaci reakciók: gyengülő euró
Az európai részvénypiacok eséssel reagáltak a feszültségekre. A Euro STOXX 50 index több mint 3,3 százalékos mínuszban állt, míg a német DAX 40 is hasonló lejtőre került, 2025 óta nem látott mélypontra csúszva. Az euró is vesztett értékéből, 0,8 százalékkal gyengült az amerikai dollárral szemben.
A februári inflációs adatok világosan mutatták a makacs alapinflációs nyomásokat, különösen a szolgáltatási szektor területén. A tartós zavarok, különösen ha a Hormuzi-szoros hetekig lezárulna, valószínűleg 2 százalék fölé emelhetik az összinflációt, ezzel tovább nehezítve az EKB kamatpolitikájának tervezését.
A közel-keleti feszültségek mellett az energiaárak emelkedése jelentős hatással lehet a gazdaságra, és egy újabb energiaválság emlékét idézheti fel, amikor a gázárak megugrottak, és a fogyasztói infláció két számjegyűre nőtt. A jövőbeli események kimenetele kulcsfontosságú lesz az európai gazdaság stabilitása szempontjából.
Főkép forrása: euronews
