Európa dominál a globális fenntarthatósági rangsorokban
Európa vezető szerepet tölt be az új globális fenntarthatósági rangsorokban, azonban a szakértők figyelmeztetnek, hogy a legtöbb ország „még messze jár a kritikus céloktól”, melyek elengedhetetlenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
A környezeti teljesítményindexet (EPI), amelyet a Yale és a Columbia Egyetem kutatói állítanak össze, kétévente teszik közzé. Az index a világ országait fenntarthatósági teljesítményük alapján rangsorolja, 47 különféle mutatóra figyelemmel. Ezek a mutatók 12 kategóriába sorolandók, például az éghajlatváltozás mérséklése, levegőminőség, erdők, vízkészletek, hulladékgazdálkodás és biológiai sokféleség terén.
A különböző adatgyűjtő intézetektől, nemzetközi szervezetektől, mint a World Resources Institute és az EU Copernicus programja, származó információk alapján minden országot 0 és 100 közötti pontszámmal értékelnek.
Észtország a klímaranglista élén
Az Északi ország, Észtország, a rangsor élére került, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével az energiatermelés terén az elmúlt évtized alatt. Az ország fokozatosan csökkentette az olajpalára épülő villamosenergia-termelésből való függőségét, miközben a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia, felfutása hozzájárult a fosszilis tüzelőanyagok csökkentéséhez.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint Észtország célja, hogy 2030-ra a villamosenergia-felhasználását 100%-ban megújuló forrásokból fedezze. E célok részeként az ország a 2050-re klímasemlegességi célját is magáénak vallja. A biológiai sokféleség védelme érdekében tett erőfeszítések is növelték az ország teljesítményét.
Bár Észtország sikerét elismerik, a 75 pontos eredménye azt mutatja, hogy még mindig rengeteget kell tenniük a jövőbeni célok eléréséért.
Globális megjelenés
A Yale globális környezeti rangsorának második helyén Luxemburg végzett 74 ponttal, követi az Egyesült Királyság 72 ponttal, Finnország és Hollandia 71 ponttal. Az első húsz helyből mindössze egyet kívülálló ország foglal el. A lista végén Laosz áll, őt Indiát, Bangladeset, Malit és Vietnamot követik.
Az ENSZ Egyetem konferenciáján szakértők hangsúlyozták, hogy India teljesítménye, amely a családok levegőminőségét alapjaiban érinti, sokkal jobb lehetne, azonban a szálló részecskeszennyezés miatt az utolsó előtti helyen végzett.
Az Egyesült Államok helyezése
A jelentés figyelmeztet arra, hogy Kína és az Egyesült Államok, mint a legnagyobb üvegházgáz-kibocsátók, várhatóan messze elmaradnak a 2050-re kitűzött céloktól. Az Egyesült Államok 27. helyezett lett, míg Kína a 129. helyre került.
Gazdasági hatások
Bár Európa sikereket ért el, a gazdagabb országok többsége könnyebben fér hozzá a szükséges tőkéhez, hogy javítsa környezeti teljesítményét. Az alacsony jövedelmű országok nehezen tudnak megbirkózni a zöld átállás igényeivel, miközben súlyos következményekkel néznek szembe az éghajlatváltozás terén.
Az EU, például, jelentős mennyiségű hulladékot exportál más országokba, ami torzíthatja a fenntarthatósági előrehaladás valódi képét. Az uniós blokk korábban bejelentette, hogy engedélyezi az országok számára, hogy emissziós csökkentéseiket „magas minőségű nemzetközi kreditek” figyelembevételével végezzék, amely kérdéseket vetett fel a szakértők körében.
Ezek az adatok és megállapítások figyelmeztetnek arra, hogy a globális közösségnek össze kell fognia a fenntarthatóság érdekében, hogy igazán komoly lépéseket tegyen a környezet megóvása érdekében.
Főkép forrása: euronews
