Két új tanulmány szerint sikerült dokumentálni egy-egy Naprendszeren kívüli bolygó, vagyis exobolygó drasztikus párolgását – állítja a Live Science. Az egyelőre független szakértői ellenőrzésre váró publikációk elérhetők az arXiv oldalon. Ez az első alkalom, hogy közvetlenül megfigyelték, ahogy exobolygók levetik külső rétegüket.
Az első megfigyelt égitest a K2-22b, egy kőzetbolygó, amely méretben a Neptunuszhoz hasonlítható. A bolygó rendkívül közel kering csillagához, mindössze 9 óra alatt megkerülve azt, ami szélsőséges hőmérsékletet eredményez. A 1800 Celsius-fokos felszíni hőmérséklet elegendő ahhoz, hogy elpárologtassa a kőzeteket. A James Webb Űrtávcső (JWST) segítségével végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyag üstökösszerű csóvát hoz létre. Jason Wright, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa és kutatócsapatának tagja szerint ez a folyamat segíthet megérteni a Föld-szerű bolygók belső szerkezetét.
A másik égitestet a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) segítségével fedezték fel. A BD+054868Ab exobolygó szintén extrém hőterhelést szenved, és ez a legközelebbi párolgó exobolygó a Földhöz. Két hatalmas csóvát húz maga után, amelyek együttes hossza 9 millió kilométer, elfoglalva az égitest pályájának felét.
Nick Tusay, a Pennsylvaniai Állami Egyetem hallgatója így nyilatkozott: „Ezek a bolygók szó szerint kiontják a belüket az űrbe nekünk.” Hozzátette, hogy a JWST révén végre lehetőségük van tanulmányozni ezen égitestek összetételét, és megismerni, miből állnak más csillagok körül keringő bolygók.
A TESS és a JWST több ezer csillagot figyelt meg, és periodikus fényingadozásokat észlelt, amelyek elhaladó exobolygókról árulkodnak. Az adatok alapján következtetni lehetett a bolygók különböző tulajdonságaira.
A K2-22b esetében többek között szén-dioxidot és nitrogén-oxidot észleltek, amely gázok jellemzően jeges égitestekhez kapcsolódnak, nem pedig Föld-szerű bolygók köpenyéhez. A szakértők úgy vélik, hogy a furcsa anyagok jelenléte arra utal, hogy a K2-22b távolabb keletkezhetett csillagától, majd később vándorolt befelé.
A kutatók azt is megállapították, hogy a BD+054868Ab egymillió évente körülbelül egyholdnyi anyagot veszít. Az előrejelzések szerint az égitest csillagászati szempontból rövid időn belül, 1-2 millió év múlva elpusztul. A párolgás üteme kataklizmikus, a szakértők szerint kivételes szerencséjük, hogy tanúi lehetnek ennek a folyamatnak.
Főkép forrása: 24.hu
