Európai vezetők a COP30 klímakonferencián Brazíliában
Európai vezetők is részt vesznek az ENSZ klímakonferenciáján, a brazíliai Belémben. Az Egyesült Államok kilépése a párizsi klímaegyezményből kissé gyengítette a kollektivizmus lendületét, de az Európai Unió továbbra is az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem egyik legjelentősebb finanszírozója.
Ezeket a klímakonferenciákat azonban gyakran vádolják képmutatással, és nem csupán civil szervezetek. Idén olyan hírek terjedtek el az interneten, hogy a brazil kormány kivágott százezer fát az Amazóniában, csupán azért, hogy egy négysávos autópályát építhessenek a COP30-ra érkező vendégek kényelme érdekében. Donald Trump azt állította, hogy Brazília esőerdeit valójában „a környezetvédők utazásai” teszik tönkre. Ezek az állítások azonban félrevezetőek, mivel a helyzet ennél komplexebb.
A bontás
Az autópálya projektről van szó, amely egy régi történet. Az Amazóniát átívelő Avenida Liberdade nevű, 13 km hosszú autópálya építése már 2012 óta napirenden van. Akkor még senki sem tudta, hogy 2025-ben itt tartják az ENSZ klímakonferenciáját. A projekt célja Marituba, a Belém szomszédságában fekvő város és a főváros összekötése, hogy enyhítse a meglévő főutak zsúfoltságát. Az építkezés 2024 júniusában indult, de a helyi közösségek tiltakozása miatt többször is felfüggesztették.
A BBC egy cikkében 2025 márciusában azt állította, hogy az autópálya egyike a 30 projekteknek, amelyek előkészítik a várost a nagy eseményre. Bár az Avenida Liberdade nem szerepel a brazil szövetségi kormány COP30-as projektlistáján, a helyi média szerint a nemzetközi konferencia előtt felgyorsult az útépítés. A COP30 szervezői elhatárolódtak a projekttől, mondván, hogy az nem tartozik a szövetségi kormány hatáskörébe.
Rafael de Pino, egy Brazíliában élő újságíró, aki az éghajlatváltozással kapcsolatos dezinformációról tudósít, így nyilatkozott: „ha Pará állam kormányzója bejelent egy útépítési projektet, attól az még nem lesz országos COP30-projekt.”
Továbbra is ellentmondásos a helyzet
Az Avenida Liberdade körül számos őslakos közösség él, akik tiltakoznak, mert senkivel sem egyeztettek a projektéről. Úgy érzik, hogy egyre inkább körbezárja őket az infrastruktúra, ami veszélyezteti helyi mezőgazdaságukat. Pará állam, amelynek fővárosában most a COP30 zajlik, 2016 óta minden évben országos rekorder az erdőirtásban, főként gazdasági érdekek miatt.
„Csak 2024-ben 1260 km² amazóniai esőerdő pusztult el” – mondta de Pino. Ezt az erdőirtást főleg az agrárgazdaság húzza, amely a klimatizáln működő dezinformációs gépezetet is finanszírozza.
Brazília elkötelezte magát, hogy az idei COP30 során reflektorfénybe kerüljön az őslakosok élete, amely szorosan összefonódik az Amazónia esőerdeivel. November 15-én aktivisták és őslakosok vonultak Belém utcáira, tiltakozva az esőerdők pusztítása ellen. Ez volt a legnagyobb ilyen esemény a COP26 óta.
Őslakosok a múlt héten is szerveztek megmozdulást, amikor elállták az egyik konferenciaterem bejáratát, hogy ráirányítsák a figyelmet a környezetvédelmi problémákra. Az események bizonyítják, hogy Brazíliában nemcsak a klímaváltozás elleni harc, hanem a társadalmi igazságosság kérdése is égető.
Főkép forrása: euronews
