Irán és a Közel-Kelet: A háború újabb fázisa
A politikai fronton Donald Trump az elmúlt szombaton „nagyon kemény” csapásokat helyezett kilátásba közösségi oldalain. Ennek egyik megerősítése volt Irán egyik energetikai központjának elleni támadás, mely után óriási mennyiségű olaj ömlött az utcákra, bejutott a csatornákba és a vízelvezető rendszerekbe, majd tüzet okozva lángfalakat hozott létre Teherán autópályáján. Ez a bombázás volt az első jelentős csapás Irán olajinfrastruktúrájára a konfliktus során.
A háború folyása
A háború nyolcadik napján az izraeli hadsereg már a reggeli órákban „széles körű csapáshullámról” beszélt Teherán ellen. Az éjszakai órákban újabb robbanások rázták meg az iráni fővárost, ahol a légicsapások katonai célpontok mellett az iráni állam működéséhez kapcsolódó objektumokat is eltaláltak. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök újabb „meglepetéseket” ígért a következő fázisra.
Trump azt is bejelentette, hogy új célterületek és eddig nem érintett csoportok is a célkeresztbe kerülhetnek, jelezve a háború kiterjesztését. Közben a CBS tudósítása szerint nem állapítottak meg rögzített időkeretet a konfliktusra, ami a Fehér Ház deeszkalációs szándékának hiányát tükrözi.
Polgári következmények
Az iráni lakosság körében a legfőbb vallási vezető megölése okozta gyász és harag az uralkodó motívum. Az újjáalakuló politikai vezetés részéről eddig még nem érkeztek jelentős nyilatkozatok. Szombaton Irán továbbra is rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és az Öböl-államokat, amivel tovább súlyosbította a harci helyzetet.
Légtérzavarok és menekítések
A légitársaságok pilótái már rendszeresen drónokkal és rakétákkal terhelt légtérben kénytelenek repülni, ami rendkívüli stresszt jelent számukra. A nap folyamán az amerikai külügyminisztérium több mint egy tucat charterjáratot indított, hogy amerikaiakat menekítsen ki a Közel-Keletről.
Nemzetközi reakciók
Moszkva is reagált: Vlagyimir Putyin az iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azonnali tűzszünetet sürgetett, és az izraeli-amerikai fegyveres agressziónak nevezte a konfliktust. Az iráni diplomaták elutasították Trump felhívását, amely az iráni diplomaták dezertálására vonatkozott, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen irányuló katonai agressziója véglegesen kudarcot vallott.
Gazdasági következmények
A háború gazdasági hatásai is szembetűnővé váltak: Kuvait csökkentette a kőolaj-kitermelését, mivel a Hormuzi-szoros gyakorlatilag nyolcadik napja járhatatlanná vált. A Reuters jelentése szerint az amerikai üzemanyagárak meredeken emelkedtek, több mint 10%-os ugrásokkal a benzinkutaknál. A közel-keleti energetikai helyzet zavarai már most is globális hatásokat gyakorolnak, jelezve, hogy a konfliktus ténylegesen energiasokká válhat.
A közel-keleti helyzet kifejezetten instabil, és a következő napokban a nemzetközi közösség figyelme kiemelten az iráni konfliktusra irányul.
Főkép forrása: euronews
