A Szőlő utcai ügy kapcsán a magyar választók több mint fele elítéli a kormány válaszát
A Telex által megrendelt közvélemény-kutatás eredményei szerint a magyar választók több mint fele határozottan kritikus a kormány válaszát illetően a Szőlő utcai ügy kapcsán. A Fidesz saját szavazóbázisán belül is csak egy kis szegmens számíthat a kormány támogatására ebben az ügyben. A 21 Kutatóközpont által végzett reprezentatív felmérés célja az volt, hogy feltárja, kit tartanak a magyarok felelősnek a Szőlő utcai eseményekért, és hogyan vélekednek a kormány kommunikációjáról.
Az utóbbi hónapokban a „Szőlő utcai ügy” kifejezés a budapesti Szőlő utcában található fiatalkorúakat nevelő intézményben történt visszaélési vádakat öleli fel. Májusban a rendőrség letartóztatta az intézmény volt igazgatóját és társát emberkereskedelem, kényszermunka gyanújával, emellett az igazgató több hivatali visszaélés és lőfegyverrel való visszaélés miatt is vádat emeltek ellene. Azóta további hat gyanúsítottat hallgattak ki az ügyben. Összesen hat korábbi munkatársát őrizetbe vették, egyet bírósági felügyelet alá helyeztek, másik őrizetbe vételét kérvényezték. Az ő terhükre többek között az is terhelő, hogy bántalmazták a nevelés alatt álló kiskorúakat.
A megkérdezettek negyede mondta, hogy elsősorban a kormányt tartja felelősnek a Szőlő utcai visszaélésekért, 18 százalék az intézmény munkatársait, 15 százalék az igazgatót, míg 5 százalék szerint a helyi kiskorúak a felelősek. Az is kiderült, hogy a válaszadók pártpreferenciája mennyire befolyásolja a felelősség megítélését.
A kormányzó párt támogatói többsége az intézmény munkatársait tartja felelősnek, míg a Tisza választók a kormányt kifogásolják. A Fidesz szavazóinak 28 százaléka az intézmény munkatársait hibáztatja, míg csak a felük tartja felelősnek az igazgatót. A Tisza szavazóinak több mint fele (56 százalék) pedig úgy véli, hogy a kormány viseli a végső felelősséget.
A kisebb pártok szavazói között arányosan hasonló a kormányt elsősorban felelősnek tartók (26 százalék) és az igazgatót hibáztatók (24 százalék) aránya. A párt nélküliek között a legtöbben nem hallottak az ügyről, vagy nem tudtak választ adni. Azok közül, akik tudtak az ügyről, többségük az intézmény munkatársait tartja felelősnek.
Az egytől ötig terjedő skálán, ahol az 1 nagyon rossz, az 5 pedig nagyon jó, a válaszadók 43 százaléka a kormány válaszát nagyon rossznak, 9 százalék pedig rossznak minősítette, így összesen 52 százalék elégedetlen a helyzet kezelésével. Számos Fidesz-szavazó – 11 százalék – is kritikusan nyilatkozott a kormányzati válaszról, s mindössze 43 százalék volt elégedett vele.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kormány a saját szavazóbázisán belül is csak egy kisebb szegmens támogatására számíthat, míg a teljes választói tábor több mint fele kifejezetten kritikus a Fidesz válaszával szemben, ami rendkívül káros ügy a párt számára. A kormányt támogató válaszadók között is megoszlás figyelhető meg, hiszen a Fidesz híveinek egy része nem sorakozik fel a kormány mögé, ha az „kormány” szó szerepel a kérdésben. A Tisza támogatói között senki nem volt elégedett, míg más pártok szavazói között ez az arány 11, a pártfüggetlenek között pedig szintén 10 százalék volt.
Módszertan
A hybrid adatszolgáltatás 2025. december 12. és 15. között zajlott, 1000 fős minta alapján. A válaszadók SMS-en kapták meg az online kérdőívet. A 65 éven felüliek politikai preferenciáit telefonon mérte fel a 21 Kutatóközpont. Az adatgyűjtés az 2022-es népszámlálási adatoknak megfelelően súlyozott. A minta reprezentatív az egész lakosságra, a mintaértékek +/- 3 százalékponttal térhetnek el attól, mintha a teljes populációt vizsgálták volna.
Főkép forrása: telex.hu
