Finnország 200 kilométeres biztonsági kerítést épített ki Oroszországgal közös határán, megerősítve a NATO leghosszabb határszakaszát egy olyan országgal, amelyet Európa elleni fokozódó hibrid támadásokkal vádolnak.
A projektet azt követően indították el, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója átalakította Finnország biztonsági környezetét, és arra késztette az országot, hogy feladja évtizedes katonai el nem köteleződési politikáját, és 2023 áprilisában csatlakozzon a NATO-hoz.
Az év későbbi részében több mint 1300, vízummal nem rendelkező migráns érkezett Finnország keleti határára. Helsinki „hibrid hadviseléssel” vádolta Moszkvát, amiért harmadik országok állampolgárait szervezetten a határhoz irányította; a vádakat a Kreml visszautasította.
Finnország 2023 végén lezárta Oroszországgal közös szárazföldi határát. Azon kívül, hogy decemberben rövid időre újranyitottak két átkelőt, a határ azóta zárva maradt.
„Ma nyugodt, de feszült a helyzet, és valójában nem tudjuk, mit hoz a holnap” – mondta hétfőn újságíróknak Mari Rantanen belügyminiszter a délkelet-finnországi Nuijamaa határátkelőnél tartott sajtóeseményen.
„A helyzet nagyon gyorsan megváltozhat, ezért kell rendkívül felkészültnek lennünk.”
A 4,5 méter magas kerítést szakaszokban építették meg, kamerákkal és érzékelőkkel szerelték fel.
A létesítmény Finnország 1340 kilométer hosszú orosz határából 200 kilométert fed le, nagy része a délkeleti szakaszon húzódik.
„Ez a határvédelem egyik eleme, amely segíti a megfigyelést, de szükség esetén azt is, hogy embereket tartsunk távol Finnország területétől” – tette hozzá Rantanen.
A finn határőrizeti hatóságok szerint az új kerítés 356 millió euróba került, éves fenntartási költségét 2–3 millió euróra becsülik.
„A dróntechnológia gyors fejlődése ellenére a fizikai akadályt továbbra is a tömegmozgások kezelésére szolgáló legjobb megoldásnak tekintik” – mondta Erkki Matilainen, a Határőrség projektvezetője.
Rantanen közölte, hogy a kerítés tovább bővíthető, és nagyobb uniós pénzügyi támogatást sürgetett a blokk keleti határán fekvő országok számára.
„Különösen arra van szükségünk, hogy a keleti tagállamok uniós forrásokhoz jussanak, így az ilyen projektek finanszírozhatók legyenek” – fogalmazott.
Helsinki múlt héten azt javasolta, hogy Határbiztonsági törvényét 2028 végéig hosszabbítsák meg.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy Finnország rendkívüli körülmények között a határ kijelölt szakaszain korlátozza a menedékkérelmek befogadását, ha úgy ítélik meg, hogy az ország szuverenitása vagy nemzetbiztonsága veszélyben van.
A törvény vitákat váltott ki, jogi szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy az sértheti Finnország nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásait és az uniós jogot.
Hasonló létesítményeket építettek a NATO és az EU keleti szárnyának más részein is, ahogy az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos országok megerősítik határaikat.
