Ha valaki meghallja azt a szót, hogy Kuba, valószínűleg a pálmafákra, a hőségre, a tengerpartra és a régi autókra asszociál. Bárcsak jelenleg is ez lenne a helyzet.
Sajnos jelen pillanatban az ország kommunista vezetője korábban sosem látott módon került szembe a néppel, ezzel hatalmas feszültséget generálva a karibi országban.
Kubában jelenleg a legutóbbi 30 év legsúlyosabb gazdasági válsága zajlik. Az ország kommunista vezetése próbálkozott különböző gazdasági reformokkal, de a politikai berendezkedés átalakításától teljes mértékben elzárkóztak.
A szigetországban ritkán tapasztalt mértéket öltött az emberek reakciója, többnapos tüntetés vette kezdetét vasárnap. Több ezer ember vonult az utcákra elégedetlenségük kifejezése végett.
Ez a helyzet eddig elképzelhetetlen volt, mivel a jelenlegi állampárt már több mint fél évszázada irányítja Kubát, valamint a kommunista vezetőség bárminemű kritikája súlyos következményeket von maga után.
A nép bátorságát viszont jól mutatja, hogy egyik fő követelésük a jelenlegi elnök, Miguel Diaz-Canel lemondása volt.
Diaz-Canel állítása szerint a jelenlegi forradalmi hangulatot az Egyesült Államok generálta külföldi zsoldosok bevonásával, a gazdasági válságot pedig az amerikaiak által alkalmazott kereskedelmi embargóval magyarázta. Kijelentette azt is, hogy nem fogják tovább tűrni a kormány provokálását.
Hogy ezt be is bizonyítsák, több mint 100 aktivistát, újságírót és ellentüntetőt tartóztattak le, köztük Kuba három legbefolyásosabb ellenzéki gondolkodóját, José Daniel Ferrer-t, Manuel Cuesta Morua-t és Berta Soler-t.
Mindemellett egy 36 éves tüntető életét vesztette a biztonsági erők és a tüntetők összecsapásában. A kubai külügyminiszter, Bruno Rodríguez azt állítja, hogy Kubában minden rendben van és az emberek továbbra is támogatják a kormányt.
Diktatúrához méltán közölte azt is, hogy a megmozdulások korlátozott mértékűek voltak. A helyzet azonban az, hogy a több ezres utcára vonuló tömegen kívül a tiltakozási hullám közel a teljes országot elérte.
A közösségi oldalakat blokkolták az érintett területen, hogy csökkentség a tiltakozás szervezettségének mértékét. Az internet elterjedése egyébként nagyban hozzájárult a mozgalom kialakulásához, ugyanis az emigrált kubai honfitársak életét látva könnyebb feltérképezniük saját helyzetüket.
Jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy az emberekben kezd létrejönni egy demokratikus rendszer igénye. Hosszú távon az a kérdés, hogy meddig tudja kézben tartani a jelenlegi vezetés a társadalom elégedetlenségét és hogyan fogja ezek után kezelni.
Forrás Portfolio, Origo
