Rendkívüli fosszíliára bukkantak a Bakonyban
Írta: Siposhelyi Zoltán & Magyar Ádám
Közzétéve: 2026. január 7. – 17:00 CET
Az ELTE Őslénytani Tanszékének kutatói és hallgatói egy rendkívüli jelentőségű fosszíliára leltek a Bakonyban. A koponyadarab alapos vizsgálata során kiderült, hogy egy ceratopsia, azaz galléros vagy tülkös dinoszaurusz csontvázához tartozik, amely körülbelül 85 millió évvel ezelőtt élt. Ez az első olyan európai lelet, amely egyértelműen ceratopsiához köthető, míg a korábbi európai fosszíliák állapota gyenge, töredékes és ellentmondásos volt. A kutatók így bizonyították, hogy ez az őslénycsoport a korabeli Európa területén, amely akkor kisebb szigetekből állt, is jelen volt a kréta időszakban.
A ceratopsiák legismertebb faja a triceratops, ám az iharkúti lelőhelyen egy korábban ismeretlen fajt, az ajkaceratopsot fedezték fel. Az ásatások és minták elemzése azt is megerősítette, hogy egyes csontokat, amelyeket eddig két lábon járó növényevő dínóknak tulajdonítottak, valójában ceratopsiákhoz lehetett sorolni.
A felfedezés különleges jelentőségét a világ egyik legrangosabb természettudományos folyóirata, a Nature is elismerte, ahol szerdán jelent meg a kutatásról szóló tudományos cikk. A publikáció vezető szerzői Susannah Maidment a Londoni Természettudományi Múzeumból és Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője. A sajtótájékoztatón Ősi Attila elmondta, hogy korábban ő is hallgatóként részt vett a lelőhely ásatásaiban, ahol végül a dinoszauruszmaradványok megtalálása megváltoztatta tudományos pályafutását.
Vita az ajkaceratops körül
Ősi Attila tagja volt annak a kutatócsoportnak is, amely 2010-ben először írta le az ajkaceratops fajt. Kezdetben galléros dinoszauruszként, a triceratops távoli rokonaként azonosították, de az évek során sokan megkérdőjelezték ezt a besorolást. Egyesek szerint a maradványok inkább madárlábú dinoszauruszhoz, az iguanodon rokonához tartoztak. A kételyeket végül újabb koponyadarabok felfedezése oszlatta el.
A leletekről CT felvételeket készítettek, amelyeket elemeztek, és 3D-nyomtatott másolatokat is készítettek a koponyáról. A kutatócsoport végül megállapította, hogy az ajkaceratops egyértelműen a ceratopsiák közé tartozik. Emellett kiderült, hogy egy másik, mochlodon néven ismert növényevő dinoszaurusz maradványait is tévesen azonosították.
Jelenleg kevés ismeret áll rendelkezésre az ajkaceratopsról. Feltételezések szerint a négy lábon járó dinoszaurusznak a feje 25-27 centiméter hosszú volt, a teljes teste pedig legalább másfél méterre, de akár 1,7-1,8 méterre is nőhetett. A triceratopsnál jóval kisebb volt, hiszen az 8-9 méter hosszú és 2-3 méter magasra is megnőtt. Az ajkaceratops legközelebbi rokonai valószínűleg a mai Mongólia és Kína területén éltek.
Új kutatások előtt áll a tudományos közösség
Ezekkel az eredményekkel a kutatók sikeresen kitöltötték az európai ceratopsiák létezésével kapcsolatos régóta fennálló hiányosságokat, amely ösztönzi a tudósokat arra, hogy újragondolják az európai mezozoikumi növényevők elterjedésével és életmódjával kapcsolatos eddigi ismereteiket.
A felfedezés fontosságát mutatja, hogy a kutatók a jövőbeli vizsgálatok során a legmodernebb technológiák alkalmazásával kívánják újraértékelni a természetvédelmi gyűjteményekben őrzött leleteket is. Valószínű, hogy így még jobban megértik a ceratopsiák életét, evolúcióját és az egész élővilág történetét.
Főkép forrása: euronews
