Bayrou: A francia kormány felelősséget vállal a költségvetésért a válság közepette
Párizs – François Bayrou francia miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy az alkotmány 49.3-as cikkelyét fogja alkalmazni a költségvetés parlamenti szavazás nélküli elfogadtatására. Ez a lépés fokozza a kormányázás körüli feszültségeket, és egy újabb bizalmatlansági indítvány lehetősége is felmerül.
A miniszterelnök a La Tribune Dimanche-nak adott interjújában közölte, hogy hétfőn élni kíván ezzel az alkotmányos eszközzel a 2025-ös költségvetés tervezetének elfogadásához, hangsúlyozva, hogy ezzel kormánya felelősségvállalását helyezi előtérbe.
Hétfő délután a képviselők megvizsgálják a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága által kidolgozott kompromisszumos költségvetési javaslatot. Bayrou elmondta: „Most már késedelem nélkül szükséges az elfogadás. Egy olyan ország, mint a miénk, nem maradhat költségvetés nélkül. Ennek egyetlen módja, ha a kormány vállalja a felelősséget.” Reméli, hogy „10 napon belül Franciaország végre rendelkezni fog a nemzet életéhez elengedhetetlen költségvetéssel”.
A 49.3-as cikkely lehetővé teszi, hogy a tervezet szavazás hiányában is elfogadottnak minősüljön, ha a kormány nem kap bizalmatlansági indítványt a következő 24 órában. Az Engedetlen Franciaország jelezte, hogy ha a szavazás elmarad, ők bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, amit a kommunisták és a Zöldek is támogatnak.
A Szocialista Párt és a Nemzeti Tömörülés még nem döntöttek, hogyan szavaznak. A szocialisták különös figyelmet kapnak, mivel ők lehetnek a kormány sorsának kulcsa. A bizalmatlansági indítvány szavazása várhatóan szerdán vagy csütörtökön történik meg a nemzetgyűlésben.
Bayrou két hónappal ezelőtt váltotta Michel Barnier-t, amikor az előző kormányt a baloldali pártszövetség és a Nemzeti Tömörülés bukásra szavazták. Emmanuel Macron elnök 2017-es megválasztása óta Bayrou a hatodik kormányfő, és a negyedik 2024-ben, ami jelentős instabilitást eredményezett a kormányzati politikában.
A július 7-i előrehozott választások három pártra osztották a Nemzetgyűlést és egyik sem szerzett abszolút többséget. Szeptemberben a centristák és a jobbközép köztársaságiak kisebbségi kormányt alakítottak, míg az ellenzékben a baloldali pártok és a jobboldali Nemzeti Tömörülés maradtak. Az előző kisebbségi kormányt azért buktatták meg, mert a parlamentet megkerülve kívánták megszorítani a költségvetést.
Főkép forrása: 24.hu
