Kratos skandináv kalandjai: A God of War Ragnarök PC-s tesztje
A lassan 20 éves széria (anti)hőse, Kratos, miután bosszútól fűtve bedarálta a görög mitológia minden említésre méltó lényét és istenét, átköltözött a skandináv mondavilágba, ahol egy méretes szakáll növesztése mellett új családot is alapított.
Sokunk számára ismerős Thor, Odin és Loki világa, valamint a népek és szörnyek sokasága, mint például az elfek, törpök, trollok és ogrék. Az út, amin hősünk és fia, Atreus elindul, bővelkedik az említett lények elleni küzdelemben.
A 2018-as epizód műfaját tekintve maradt akció-kalandjáték, de az egyes elemek jelentősen megváltoztak az eredeti trilógiához képest. Ezúttal váll fölötti kameranézetből irányítottuk karakterünket, és a korábbi lineáris pályákat egy félig-meddig nyitott világ váltotta le. Az akció-RPG-k irányába elmozduló harcrendszer bevezette Kratos és felszerelésének fejlesztését, valamint a megfelelő hárítás és kitérés is kiemelt fontosságúvá vált a harcok közben.
Ezt kiegészítették ötletes puzzle feladatok és egy történet, ami a korábbiaknál visszafogottabb brutalitással, érettebb megközelítéssel és érzelmes karakterekkel rukkolt elő. A 2022-ben debütált Ragnarök című folytatás továbbvitte ezt a vonalat, az alapok finomítására koncentrálva. Bár nagy újdonságok nem voltak benne, a szinte tökéletes játékmenet így is szórakoztatóan zárta a skandináv kalandot – billentyűzettel és egérrel is pont annyira élvezetes, mint kontrollerrel!
Kilenc Birodalom vár ránk
A PC-s változatot egy 12 gigabájtos RTX 4070 videokártyával, Core i5-13400F processzorral, 32 gigabájtnyi DDR5 memóriával és egy 1 terabájtos SSD-vel teszteltem. A hivatalos gépigény szerint ez a konfiguráció elegendő a 4K + Ultra részletességhez, igaz, 4070 TI-t írnak elő, de Full HD-s ~1080p monitorral tesztelve az én 4070-es kártyám is bőven elég volt az ultra beállításokhoz.
Akárcsak az előző átiratnál, rengeteg beállítási lehetőség van: a képfrissítés teljes feloldása, a 21:9-es ultraszéles és a 32:9-es szuperultraszéles képarányok támogatása, valamint az Nvidia DLSS 3.7-es, az AMD FSR 3.1-es és az Intel XeSS 1.2-es mesterséges intelligencia alapú skálázási technológiák. Továbbá számos finomhangolási lehetőség is elérhető, ami a látvány javítása mellett a hozzáférhetőséget is érinti, mint például a felirat méretének állítása és a szereplők neveinek különböző színekkel történő megkülönböztetése.
Nem elhanyagolható pozitívum, hogy van magyar felirat. A 25 órás játékidő alatt skálázás nélkül, ultra beállításokkal, folyamatos 60 fps képfrissítéssel, villámgyors töltésekkel és parádés látvánnyal játszottam, leszámítva néhány anomáliát.
Anomáliák és frissítések
Első alkalommal homályos textúrák fogadtak, de a natív elsimítással megoldódott a probléma. Egy másik probléma a játékban felbukkanó QTE, azaz quick time event ikonok alacsony felbontása volt, amit a fejlesztők gyorsan korrigáltak.
A legzavaróbb hiba, hogy bizonyos helyszíneken a játék jelentősen elkezdi zabálni a virtuális memóriát, ami teljesítménycsökkenést okoz. Ezt újraindítással vagy a helyszínek kerülésével lehet orvosolni. Zavaró, hogy muszáj egy PSN-fiókot létrehozni a játékhoz, de pozitívum, hogy ingyen megkapjuk a Valhalla DLC-t, ami epilógusként szolgál és egy roguelite móddal bővíti a több mint 50 órás alapjátékot.
Isteni kaland
Összességében jár a kalapemelés a Santa Monica és a Jetpack Interactive fejlesztőinek, hiszen az említett hibák és a Sony döntésétől eltekintve kihagyhatatlan ajánlat a God of War Ragnarök PC-s portja. A folytatás ügyesen építkezik a 2018-as rész alapjaira, parádés helyszínekkel és harcokkal bolondítva meg a ~23-25 órás történetet, ami méltó lezárása Kratos skandináv kalandjának.
A God of War Ragnarök PC-s változata szeptember 19. óta kapható a Steam és az Epic Game Store digitális áruházaiban.
Főkép forrása: 24.hu
