A Paks II. Beruházás Változásai és Az Optimista Nyilatkozatok Ellenére Megjelenő Nehézségek
Szijjártó Péter külügyminiszter mindig is optimista nyilatkozatairól volt híres, különösen a kormány számára fontos projektekkel kapcsolatban. Azonban az elmúlt hónapokban rá is rátaláltak a problémák a Paks II. új atomerőmű építése kapcsán. Egy februári sajtótájékoztatón Szijjártó elismerte, hogy az Egyesült Államok által Oroszország ellen hozott szankciók nehezítik a beruházás előrehaladását.
A helyzet azonban ennél is komolyabb, mint ahogyan azt a miniszter fogalmazta. A Direkt36 forrásai szerint a szankciók sokkal súlyosabb következményekkel járnak a projektre nézve. A bővítési munkálatok nem álltak meg teljesen, de számos kulcsfontosságú feladat késlekedik, és a projekt jelenleg „toporog”.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy a Gazprombank, az orosz beruházás pénzügyi támogatásában kulcsszerepet játszó intézmény, tavaly november óta szankciós listán szerepel. Ennek következtében a magyar megrendelő semmilyen kifizetést nem hagyott jóvá a projekttel kapcsolatban, ami miatt a Roszatom számos alvállalkozója, köztük magyar cégek is, nem jutott hozzá az elvégzett munka után járó pénzhez.
A szankciók a beruházás átláthatóságát is befolyásolták. Az elmúlt időszakban több közbeszerzést is találtak, ahol a Roszatom nem közölte a pályázók nevét. A pályázati dokumentáció anonimizálása azt a célt szolgálja, hogy megóvja saját beszállítóikat a kellemetlen következményektől.
A Roszatom a Direkt36 érdeklődésére úgy reagált, hogy elkötelezettek a Paks II. megépítése iránt, és az orosz területen a projekt berendezéseinek gyártása folyamatosan zajlik. A magyar állami cég és a Külgazdasági és Külügyminisztérium viszont nem válaszolt a megkeresésekre.
Orbán Viktor és Putyin Tárgyalása
A szankciós problémák súlyosságát Orbán Viktor is felismerte, aki tavaly decemberben telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. A megbeszélés fő témája a magyar energiaellátás biztonsága volt. Két héttel később az Egyesült Államok engedélyezte, hogy Magyarország a Gazprombankon keresztül folytassa a kifizetéseket az orosz földgázért, de Paks II. nem kapott mentességet.
Ez a döntés komoly csapást jelentett a paksi bővítésre, hiszen a Gazprombank nyújtotta a teljesítési garanciát, amely pénzügyi védelmet biztosít a projekt során. A szankciók miatt a magyar állami cég kifizetéseket nem hagyott jóvá, így az orosz fővállalkozó nem tudta kifizetni alvállalkozóit.
A helyzetet tovább súlyosbította a Biden-adminisztráció által bevezetett újabb szankciócsomag, amelynek részeként a Roszatom vezetői szintén szankciós listára kerültek. Ez megnehezítette a magyar-ruszt kapcsolattartást is, mivel az érintett személyekkel való üzleti együttműködés tilos a szankciós előírások értelmében.
Bár a bővítési folyamat nem állt le teljesen, a Roszatom oroszországi üzemében elkezdődött a Paks II. legfontosabb berendezéseinek gyártása, de a kivitelezéshez szükséges feltételek továbbra is nehezítettek a szankciók miatt.
A helyzet végső soron arra a kérdésre is rávilágít, hogy a projektek átláthatósága és a hatékony koordináció mennyire függ a nemzetközi politikai és gazdasági környezettől.
Főkép forrása: telex.hu
