A Budapest-Belgrád Vasútvonal Használtsági Statiszika: Csekély Forgalom és Kérdések a Fejlesztésről
Idén február 27-én megnyitották a felújított Budapest-Belgrád vasútvonalat, de a kihasználtsága korántsem mondható jónak. A G7 cikkére hivatkozva kiderült, hogy a legforgalmasabb napon, április 14-én, csupán 14 tehervonat haladt közlekedni mindkét irányban a 150-es számú vonalon. Ez az átlagos napi forgalmat mindössze 6,3 vonatra redukálta a Budapest–Belgrád vasút magyar szakaszán.
Soroksári állomás – Fotó: DAVID BALOG/Xinhua via AFP
Ipari források szerint a Szeged-Röszke vonal forgalmának egy része a kelebiain terelődött át, ami azt jelenti, hogy napi átlagban 10 tehervonat halad át a két vonalon. A szerb határnál az átlagos napi forgalom 10 vonatra tehető, míg az Ausztria és Magyarország közötti hegyeshalmi határon ez a szám 50-55, Románia felé Lőkösházán át pedig 20-25 tehervonat.
Az adatok különösen érdekesek, mivel korábban a leromlott, egyvágányú pályán a mostani forgalom több mint dupláját is meg tudták valósítani. Ezért a kétszer két vágányos átépítés körülbelül ezer milliárd forintos költsége kapcsán felmerül a kérdés: valóban indokolt volt-e ez a fejlesztés?
Hozzá kell tenni, hogy a kormány szándéka az volt, hogy a közelgő április 12-i választások előtt elindítsák a személyforgalmat is a vonalon. Ezt azonban nem tudták megvalósítani, sőt, jelenleg még a lehetőség sem látszik. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ETCS nevű vonatbefolyásoló rendszer átadásához kötötte a személyforgalom elindítását, melynek átadása a választásokig nem történt meg, és várhatóan legalább fél évig még nem is fog.
A Budapest-Belgrád vasútvonal tehát nemcsak a forgalmi statisztikák szempontjából érdekes, hanem a beruházási döntések és a jövőbeni fejlesztések megvalósíthatósága szempontjából is kulcsfontosságú kérdéseket vet fel.
Főkép forrása: 444.hu
