Magyar Gazdaság: Háború, Infláció, és a Befektetői Bizalom
Ha nem háborús közegben lennénk, a mostani kétszerese lenne a gazdasági növekedés – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő még májusban a Kossuth rádiónak. Hozzátette, hogy „ma sem békeárak vannak a boltokban”, és a háborúk árát a régiónk fizeti meg.
Annak ellenére, hogy a 2022-es energiaválság hullámai mostanra nagyrészt elcsitultak, a magyar gazdaság gyenge teljesítményét a kormányzati szócsövek továbbra is jórészt az orosz-ukrán háború gazdasági következményeivel magyarázzák. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is rákontrázott a miniszterelnök szavaira, amikor „helyre tette” a Pénzügyminisztérium előrejelzését, mondván, nem 0,3 százalékponttal, hanem a mostani másfélszeresével vagy akár két és félszeresével is magasabb lehet a GDP-növekedés, amennyiben a konfliktus véget ér.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szakmai magyarázatot is adott, amikor a második negyedév erőtlen GDP-adatait kommentálta: „A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését.” A kormányhoz közeli valóságértelmezések sokoldalúak: megtörtént a „háborús infláció” narratívájának felmelegítése, miközben a Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól arra figyelmeztettek, hogy akár már az is elriaszthat befektetőket, ha közeledünk a konfliktus elmérgesedése felé.
Nemzetközi Gazdasági Kihívások
A világgazdaság ténylegesen nincs jó bőrben. Ám miközben a magyar kormány és holdudvara el van foglalva a háború hatásaival, a nemzetközi gazdasági média szalagcímeiben ennek nyoma sincs, az orosz-ukrán konfliktus inkább biztonságpolitikai oldalról jelenik meg. A közbeszéd a gazdaságpolitikusoknál, befektetőknél a három nagy globális erőcentrum recessziós aggodalmairól szól. Nagy vonalakban:
- „Puha landolással” vagy „kemény földet éréssel” jár majd az infláció elleni harc az Egyesült Államokban?
- Kína gazdasága lassul, elhúzódik az ingatlanszektor válsága.
- A német gazdaság strukturális bajai lefelé húzzák az Európai Unió teljesítményét.
Ez már csak azért is történhet így, mert Oroszország és főleg Ukrajna gazdasági súlya az erőcentrumokhoz képest jelentéktelen, a két ország GDP-je együttesen a világgazdaság körülbelül 3 százalékát teszi ki. Az orosz és az ukrán éves bruttó nemzeti termék együtt megközelítőleg 2,2 trillió dollár, aminél körülbelül 13-szor nagyobb az USA és több mint 8-szor nagyobb az EU GDP-je, nominálisan.
Élelmiszer-defláció Ukrajnából és Oroszországból
Elöljáróban érdemes megvizsgálni az inflációs hatást az élelmiszerár-emelkedés oldaláról. Bár az agrárium és az élelmiszeripar világgazdasági súlya nem jelentős, Magyarországon a legnagyobb sokkot a 2022-ben 45 százalék körül tetőző élelmiszer-infláció okozta, ez volt a pénzromlás leginkább látványos összetevője.
Oroszország és Ukrajna jelentős élelmiszer-exportőr, komoly befolyással vannak világpiaci és a hazai árakra egyaránt. Orbán Viktor is felvilágosította a magyar választókat, amikor kijelentette, „összeomlottak az árak azzal, hogy az ukrán gabonát beengedték az EU területére.”
A miniszterelnök az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes kereskedelmére vonatkozó egyezményt kritizálta, melyet az EU 2022 júniusában kötött meg Kijevvel azért, hogy az ukránok a háború okozta terheket némileg kompenzálni tudják. Azóta az unióba beözönlő ukrán élelmiszer-termékek nemhogy inflációt, hanem kifejezetten deflációs – vagyis árszínvonal csökkentő – hatást okoztak, és sakkban tartják az európai nyersanyagárakat.
Ukrajna három agrártermék exportjában meghatározó a nemzetközi piacokon: a napraforgót nézve a világ második legnagyobb termelője, a búza és a kukorica esetében pedig a világ tíz legnagyobb termelője között van. E négy fontos termék körében az ukránok „letarolták” az európai árakat, a búzánál 7–8 százalékos, a napraforgónál, a kukoricánál minimum 5–6 százalékos, a csirkemell esetében pedig 10 százalék feletti deflációs hatást okozva a piacokon – becsülte Raskó György agrárközgazdász, egykori földművelésügyi államtitkár.
Ukrajnai Import Hatásai
Ukrajna a szabadkereskedelmi megállapodással évente legalább 3–4 milliárd dollár (mintegy 1000–1400 milliárd forint) árelőnyhöz jut, ami jelentős tétel a háború finanszírozásában. A dömpingszerű ukrán behozatal az étolajat és a kukoricát nézve a leghatalmasabb, az utóbbinál évente körülbelül tízmillió tonnát tesz ki, ami az uniós termelés majdnem hatoda.
Magyaroroszág helyzete viszont kivételes, hiszen az uniós tagállamok közül egyedüliként behozatali tilalmat rendelt el az ukrán mezőgazdasági termékekre. Hogyan lehet az, hogy a „háborús defláció” mégiscsak begyűrűzik a hazai termelői árakba? Hiába nem érkezik Magyarországra ukrán agrártermék, az árletörő hatás akkor is érvényesül, mivel az ukránok olyan piacokra – például Olaszországba – is benyomultak, amelyeken korábban keresettek voltak a magyar termékek.
Miután az ukránok sok esetben kiszorították a magyar termelőket, rengeteg termék marad belföldön, ami leszorítja az árakat. Mi több, éppen azoknál a terményeknél jelenik meg az ukrán konkurencia, melyeknél hazánk hagyományosan jelentős szereplő az exportpiacokon.
Ez az összefoglaló megvilágítja a magyar gazdaság nehézségeit és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásait. Az infláció és a defláció közötti feszültségek, valamint a nemzetközi gazdasági trendek mind hozzájárulnak a jelenlegi helyzethez.
Főkép forrása: 24.hu
