Halálbüntetést kérnek a volt elnökre Dél-Koreában
Dél-Koreában a vádhatóság halálbüntetés kiszabását kérte Jun Szogjol volt elnökre, aki azzal vádolnak, hogy lázadást vezetett, amikor 2024 decemberében alkotmányellenesen kihirdette a hadiállapotot. A különleges ügyészek ezt az esetet „példátlan és súlyos alkotmányromboló cselekménynek” nevezték – számolt be róla a Korea Times.
A dél-koreai büntető törvénykönyv szerint lázadás irányításáért háromféle büntetés szabható ki: halálbüntetés, életfogytiglani szabadságvesztés kényszermunkával, vagy életfogytiglani szabadságvesztés anélkül.
Az ügyészek állítólag Juné a végső felelősség a demokratikus rend aláásásáért, amikor a fegyveres erők és a rendőrség mozgósításával megpróbált dominálni a nemzetgyűlésen. E lépések komoly fenyegetést jelentettek a demokratikus kormányzásra, amely indokolja a legtöbb büntetést.
Az ügyészség szerint Jun cselekedetei közvetlen támadást képviseltek az alkotmányos kormányzás ellen. Az elnök csapatokat küldött a nemzetgyűlés épületébe, hogy megakadályozza a képviselők szavazását az általa bevezetett statárium feloldásáról. Ráadásul katonák hatoltak be a Nemzeti Választási Bizottság épületébe, és megpróbálták megszüntetni az áram- és vízellátást több médiánál is.
A rendőrség szerint Jun, akit a puccskísérlet után megfosztottak hivatalától, egyáltalán nem tanúsított megbánást. A vád szerint Jun a statárium kihirdetésével próbálta meghosszabbítani hatalmát, és teljes ellenőrzésre törekedett a törvényhozás felett.
A koreai alkotmány szerint hadiállapotot csak háborús helyzet vagy nemzeti szükségállapot idején lehet elrendelni. Jun a hatalommal való visszaélés mellett több politikai elitet, köztük ellenzéki vezetőket, a házelnököt és a Nemzeti Választási Bizottság tisztviselőit is letartóztatott.
A perben hét magas rangú katonai és rendőri vezetőt is társtettesként vádoltak, köztük a volt védelmi minisztert és az akkori országos rendőrfőkapitányt.
Főkép forrása: 444.hu
