Hany Istók: A Hanság legendás gyermeke
A 18. század közepén, a hansági lápvidéken talált Hany Istók története sokakat lenyűgözött. A fiú, akit hivatalosan Istvánnak neveztek, úgy élt, mint egy állat: nem tudott beszélni, ruhát nem akart hordani, és csak füvet, szénát, valamint szalmát evett. Ha embereket látott, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint egy hal. Az, hogy sikerült túlélni a vadonban, szinte csodával határos, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nem voltak állatok, amelyek vigyáztak volna rá.
Szülők és ruha nélkül a mocsárban
A Hanság, amely a Magyar Néprajzi Lexikon szerint mély fekvésű, vizenyős, lápos terület, nem volt a legalkalmasabb otthon egy gyereknek. Hany Istók mégis sokáig élt a mocsaras vidéken szülői felügyelet nélkül, olyan legendává vált, hogy még tanösvényt is elneveztek róla. A vidéken soha nem telepedett le nagyobb közösség, de a helyi halászok, mint Nagy Ferenc és Molnár Mihály, felfedezték Hany Istókot 1749. március 17-én, egy vadállathoz hasonló fiúként.
A Rosnstingel-feljegyzésben nyoma maradt a fiúnak, akit „mezítelenül” találtak, és aki csak füvet evett. A feljegyzés máig ismeretlen szerzője információkat rögzített róla, ám az eredeti kézirat nem maradt fenn.
Az „emberi” léthez való alkalmazkodás
Hany Istók tragikus története folytatódott, amikor a kapuvári várba vitték. Itt próbálták meg nevelni, hogy alkalmazkodjon az emberi szokásokhoz, de szenvedett a bezártságban. Zerpák Antal 1855-ös cikkében részletesen írta le, hogy Hany Istók alacsony, vad formájú fiú volt, aki rendszeresen megpróbált elszökni a víz felé.
Miközben a vár népe „baromilag” bánt vele, a várparancsnok lánya, Juliska volt az egyetlen, aki kedvesen bánt a fiúval. A lány távozása után Istók elveszett, és valószínűleg a Rábába ugrálva menekült el.
Híres lettél, Istók!
Gerencsér Péter kutatásai szerint a Hany Istók legendája hatással volt Jókai Mórra is, aki a híres „Névtelen vár” című regényében szintén utal Hany Istókra. Jókai a fiút egy különös alakként ábrázolja, ami tovább emeli Hany Istók hírnevét.
De hogy élte túl?
A legnagyobb kérdés, hogy hogyan tudott Hany Istók egyedül túlélni a Hanság kietlen világában. A babóti születésű erdész, Honti Pál elmélete szerint a fiú feltehetően alkalmazkodott a vízi életformához, és a víz védelmet nyújtott számára a ragadozóktól. A téli hónapokat valószínűleg hódalagutakban vagy vidraüregekben vészelhette át.
Hany Istók története több évtizede foglalkoztatja a történészeket és a néprajzkutatókat, hiszen a legendás gyermekként élt élete képet ad arról, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie egy kisfiúnak a vadonban.
Főkép forrása: telex.hu
