Fotók forrása: 24.hu
A magyar csapatok is sikerrel zárják a nemzetközi szereplést, ahogy olimpikonjaink is hozzák az elvárt eredményeket. Négy magyar csapat közül mind a négy túljutott a második selejtezőkörön, a Ferencváros pedig biztosan ott lesz valamelyik európai kupasorozat főtábláján. A példátlan sikeresség apropóján beszélgettünk arról, hogy meddig juthatnak a Konferencia Ligában versenyző klubok, vajon elvárható-e még egy főtáblás csapat szereplése a Fradi mellett, valamint arról, hogy indokolt-e a magyar klubok közpénzből történő feltőkésítése.
Emellett szót ejtettünk Pető Tamás és Bognár György nyilatkozatai kapcsán a szűk keretekről, halasztási kvótáról és a rossz kommunikációról.
Az NB I-ben jelentős játékosmozgás tapasztalható a Zalaegerszeg-Fehérvár-Újpest tengelyen. Megvizsgáltuk, hogy mi lehet az oka annak, hogy ez a három klub gyakran üzletel egymással, és hogy ezek a transzferek szakmai alapon mennyire indokoltak. Felmerült a kérdés is, hogy itthon milyen esetekben nyilvánosak az átigazolási díjak, valamint, hogy van-e olyan magyar játékos, akiért egy éven belül kétszer fizettek úgy, hogy a magyar bajnokságon belül váltott csapatot.
Az NSÜ honlapján fellelhető adatok alapján az NB II-ben a 2024/25-ös szezonban egy 2005. január 1. után született játékosnak végig pályán kell lennie ahhoz, hogy a csapat megkapja a maximális utánpótlás-támogatást. Ez vezette ahhoz, hogy a 20 éves Dúzs, aki tavaly végig védte a szezont, már kiöregedett a Honvéd csapatából, helyette a Budafok elleni szezonnyitón és a Tatabánya elleni bajnokin a 2005-ös születésű Gyetván védett.
Beszélgettünk arról, hogy mi értelme van egy ilyen, a sport szellemiségétől teljesen idegen szabályozásnak, mi lesz azokkal a játékosokkal, akik kicsúsznak a támogatott korosztályból, és hogy milyen irányba kell elindulni, ha több fiatal tehetséget szeretnénk látni a magyar pályákon.
Főkép forrása: 24.hu
