Egy 70 éves nő januárban bekerült a Semmelweis Egyetem sürgősségi klinikájára, ahol kiderült, hogy hepatitis-A-fertőzése van. A család szerint a járványügyi hivatal nem tett meg mindent a fertőzés megfékezése érdekében, a hozzátartozókat végül a kórház egyik orvosa oltotta be, a hivatal szerint azonban megtették a szükséges intézkedéseket, és jelenleg kórházakban nem terjed a fertőzés – tudta meg a Telex.
Olvasónk anyja január 15-én került be a Semmelweis Egyetem sürgősségi klinikájára májelégtelenséggel, amiből pár óra alatt többszervi elégtelenség lett. A nő ezután az intenzív osztályra került, hirtelen romlott az állapota. Az orvosok eleinte nem tudták, mi baja van. Végül kimutatták, hogy hepatitis-A-vírussal fertőzött.
„Kitört egy kisebb pánik, nagy volt a meglepetés, elmondták, hogy ez a fejlett országokban nagyon ritka betegség, nem is értik, hogy édesanyám hogyan kaphatta el” – írta olvasónk.
Akkor még nem volt hivatalosan hepatitisjárvány Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) február 24-én lapunknak küldött válasza szerint az év első hét hetében csak szórványos hepatitiseseteket jelentettek. Ebben az időszakban összesen 181 gyanús beteg volt.
A hepatitis-A-vírus a fejlett országokban ritka, a fejlődő országokban gyerekbetegségnek számít, amin felnőttkorra szinte mindenki átesik. A vírus fertőzött széklettel, szennyezett vízzel, jéggel, ételek fogyasztásával terjed. Ritkább esetekben szexuális úton is átadható. A fertőzés leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol rossz higiénés szokások vannak, továbbá ott, ahol nem megfelelő a tisztavíz-ellátás.
A járványügy feladata felkutatni a fertőzés forrását
A fertőzés diagnosztizálása után olvasónk anyját azonnal elkülönítették, hozzá már csak teljes védőfelszerelésben lehetett bemenni. Ez indokolt, ugyanis a betegség lappangási ideje hosszú, akár harminc nap is lehet. A fertőzött ember a tünetek megjelenése előtti két hétben és a tünetek elmúlása után egy hétig fertőzőképes. Így nagyon fontos, hogy ha valakinél már csak a gyanú is felmerül, az ne adhassa tovább a vírust.
A hepatitis-A ellen van védőoltás, ezt a gyógyszertárakban receptre, pénzért lehet kiváltani. Olvasónk azt írta, miután kiderült anyjáról a fertőzés, az osztályon minden orvost és ápolót egyből beoltottak, és azt mondták, hogy nekik is minél előbb meg kell kapniuk a védőoltást. „Azt is elmondták, hogy ezt nem ők intézik, hanem hamarosan, valószínűleg még aznap keresni fognak minket a járványügytől, és tőlük kapunk majd tájékoztatást a továbbiakról, illetve valószínűleg lesz több kérdésük is, mivel a járványügy feladata felkutatni a fertőzés forrását.”
Olvasónk azt írta, ennek ellenére nem keresték őket a járványügyi hivataltól. A kórházban mindennap megkérdezték, hogy megkapták-e már az oltást. Végül
„az egyik segítőkész orvos megelégelte a helyzetet, és maga írta fel nekünk a receptet, hogy ki tudjuk váltani a vakcinát”.
De az oltóanyag beszerzése sem volt annyira egyszerű. Sok patikában nem volt készleten az oltás, végül több telefonálás és személyes látogatás után sikerült találniuk egy olyan helyet, ahol azonnal megvásárolhatták a vakcinát. „Mivel éppen hétvége volt, a háziorvos pedig csak hétfő délután rendelt volna, az egyik kórházban dolgozó orvos mondta, hogy ne várjunk addig, beadta nekünk ő az oltást” – írta olvasónk.
A gyors ellátás ellenére olvasónk édesanyja január 20-án meghalt a kórházban.
NNGYK: A szóban forgó esetet a Semmelweis Egyetem jelentette
A történtek után megkerestük a Semmelweis Egyetemet és az NNGYK-t is. Az egyetem a konkrét ügyről a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény miatt nem adott ki információt. Általánosságban azt közölték, hogy jelenleg a Semmelweis Egyetemen nem kezelnek igazolt hepatitis-A-fertőzöttet. Ebben az évben 11 esetben diagnosztizálták a fertőzést.
„Az ilyen esetekben minden alkalommal haladéktalanul megtesszük a szükséges óvintézkedéseket, melyeket a 18/1998 NM rendelet a fertőző betegségekkel kapcsolatban előír. Ennek keretében a betegeket megfelelő ideig elkülönítve kezeljük, és értesítjük a járványügyi hatóságot. A vonatkozó rendelet szerint a beteg úgynevezett szoros kontaktjai oltandók ilyenkor, így a kórtermi kontakt ápoltak, illetve azok az egészségügyi dolgozók, akik aktívan, tevőlegesen részt vettek a beteg ápolásában. A klinikai személyzet nagyobb köre megelőzés céljából vette fel a hepatitis A elleni oltást” – írta az egyetem válaszában.
A fertőzés felderítése az NNGYK feladata. Ők azt megerősítették, hogy „a szóban forgó esetet a Semmelweis Egyetem jelentette”. Azt írták:
a járványügyi vizsgálat és a szükséges intézkedések megtörténtek.
Egyedi esetről ők sem adnak információt, de azt általánosságban megerősítették, hogy hepatitis-A-gyanú esetén a fertőzött embereket elkülönítik, és azokat, akikkel szoros kontaktusuk volt, például a családtagokat, dolgozókat, járványügyi megfigyelés alá helyezik.
A járványügyi intézkedésekről szóló rendelet alapján egyébként a hepatitis-A-vírus által okozott heveny májgyulladásos beteget a sárgaság kezdetétől számítva legalább egy hétig kórházban, otthonában, vagy ott, ahol éppen van, el kell különíteni. A beteggel szoros kapcsolatban lévőket (közös háztartásban élők, szexuális partnerek, egyéb családi és közösségi kontaktok) fel kell kutatni, és őket 30 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni. A szoros kontaktoknak meg kell kapniuk a hepatitis-A elleni védőoltást.
Az NNGYK válasza szerint kórházakban egyébként nem terjed a hepatitis-A-vírus, ott a felvett fertőző betegeket ápolják. A gyanús esetek 57 százalékát ápolják kórházban, ez az arány megegyezik a tavalyi év hasonló időszakával. Az NNGYK-hoz eddig 308 gyanús esetről érkezett bejelentés. A nyilvántartásuk szerint jelenleg egy esetben sem jelölték meg halálokként a hepatitis-A-fertőzést. Itt érdemes megemlíteni, hogy a halál okának a kórházak nem feltétlenül azt tüntetik fel, ami az alapegészségi problémája volt egy betegnek, hiszen közvetlenül nem az okozta a halálát. Előfordulhat, hogy a beteg halálát a szövődmények okozzák, például olvasónk anyjánál közvetlen halálokként a heveny májelégtelenséget tüntették fel, a hepatitis-A-vírus pedig alapbetegségként szerepelt.
Az NNGYK szerint a megbetegedések többsége most sem függ össze egymással, inkább elszórtan, például egy családban, kisebb közösségekben fordulhatnak elő járványok. A legérintettebb területek jelenleg: Budapest, Pest és Fejér vármegye.
Az adatok nem drámaiak, de kétségtelenül van egy terjedés
Az NNGYK a honlapján március 24-én tette közzé, hogy hivatalosan hepatitis-A-járvány van Magyarországon. Ezt azután mondták ki, hogy januárban és februárban az előző év azonos időszakához képest hétszeresére nőtt a jelentett fertőző betegek száma.
Az NNGYK honlapján lévő adatok szerint 2023-ban egész évben 186 fertőzött volt, 2024-ben 289, idén csak március 17-ig 308 beteget regisztráltak. Tavaly ugyanebben az első 11 hétben ez a szám 44 volt. A korábbi évek (2019–2023) mediánja erre a 11 hétre még kevesebb, mint 13 volt.
A fertőzés várhatóan tovább terjed, ezért az NNGYK arra kérte az egészségügyi szakembereket, hogy tájékoztassák a betegeket a vírus terjedéséről és a megelőzés lehetőségeiről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 27-én a kormányinfón azt mondta: az adatok nem drámaiak, de kétségtelenül van egy terjedés. Szerinte a hatóságok betartják a hatályos előírásokat, jelentős, tömeges terjedésről azonban még nem lehet beszélni, de a kormány és a hatóságok figyelik a fertőzöttségi adatokat.
A hepatitis-A-fertőzés tünetei a következők lehetnek:
Hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság.
Rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom.
Sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása).
Mivel a betegség főként székletszóródással terjed, a terjedés megelőzésében kulcsszerepe van a kézmosásnak és a személyi higiéniának. Emellett fontos, hogy a megbetegedés gyanúja vagy annak igazolódása esetén a fertőzött személynek kerülnie kell a testi kontaktust, nem ajánlott közös tárgyakat használni, és az se jó, ha a fertőzött ember részt vesz ételek készítésében.
A védőoltás alapvetően azoknak javasolt, akik fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Vagyis például azoknak, akik fertőzött szubtrópusi vagy trópusi országokba utaznak, olyan helyeken élnek, vagy oda utaznak, ahol nem megfelelőek a higiéniai körülmények, illetve akiknek valamilyen alapbetegségük van (például hemofíliások, krónikus hepatitis-B- vagy -C-vírus-hordozók). De ajánlott azoknak is, akik az életmódjuk miatt vannak kitéve a fokozott kockázatnak, például mert intravénás kábítószer-használók.
Főkép forrása: telex.hu
