Az Észak-Karolinát sújtó hurrikán és az elnökválasztás
Néhány héttel ezelőtt a Helene hurrikán szó szerint letarolta Észak-Karolina 25 nyugati megyéjét, jelentős rombolást okozva és megnehezítve a mindennapi életet. Házakat és utakat tett tönkre, az áram- és ivóvízellátás megszűnt, és a mobilhálózat sem működött. A katasztrófa során legalább 95 ember vesztette életét, és az írás idején még 92 személyt keresnek. Számos ember kényszerült elhagyni otthonát, és azok is, akik maradtak, jelenleg élelmiszersegélyekre és egyéb támogatásokra szorulnak.
A természeti katasztrófa ellenére meglepő módon az Észak-Karolinai lakosok figyelme nem fordult el a közelgő november 5-i elnökválasztástól. Az október 17-i korai szavazás első napján rekordszámú választó jelent meg, több mint 353 ezren adták le szavazatukat. Kérdés, hogy ez a magas részvétel Kamala Harris vagy Donald Trump malmára hajtja-e a vizet.
Észak-Karolina politikai térképe
Észak-Karolina régóta a csatatérállamok közé tartozik az amerikai elnökválasztások során. Bár az elmúlt évtizedekben inkább a republikánus jelöltek nyertek, az államon belüli demográfiai eltolódások komoly változásokat jeleznek. 2020-ban a különbség a republikánus és demokrata jelölt között mindössze 1,3 pont volt, és jelenleg az állam két szenátora republikánus, de a kormányzói posztot demokrata politikus tölti be. A regisztrált szavazók 31 százaléka demokrata, 30 százalékuk republikánus, míg 38 százalékuk párthoz nem kötődő.
A közel hárommillió párt nélküli szavazó fontos szereplője lehet a választásoknak, hiszen az előrejelzések szerint Harris és Trump támogatottsága közel azonos. A mostani helyzetben, ahol a Helene hurrikán miatt az állam jelentős része érintett, különösen fontos, hogy ezek a szavazók hogyan döntenek.
A hurrikán hatása a választásokra
Az Észak-Karolinai Választási Hivatal több intézkedést is bevezetett a hurrikán miatt, hogy megkönnyítse a szavazók dolgát: a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek más városokban is leadhatják szavazataikat, új szavazólapot kérhetnek az elveszettek helyett, és nem szükséges fényképes igazolvánnyal igazolniuk magukat.
Az ilyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy minimalizálják a logisztikai akadályokat, ám még így is kérdéses, hogy a természeti csapás által érintett szavazók hogyan viszonyulnak majd a választásokhoz. A múlt példái, mint például az 1992-es Andrew hurrikán utáni floridai választások, azt mutatják, hogy a katasztrófák jelentősen befolyásolhatják az eredményeket.
November 5-e után minden bizonnyal érdekes lesz megvizsgálni, hogy a Helene hurrikán eseményei milyen hatást gyakoroltak Észak-Karolina politikai elmozdulására és az elnökválasztási kimenetelre.
Főkép forrása: 24.hu
