Hogyan Segíthetünk Valakinek, Aki Öngyilkosságra Gondol
Négyszer kíséreltem meg öngyilkosságot, majd húsz éven át segítettem a Búrán, ahol lelki zavarokkal és problémákkal küzdők, valamint hozzátartozóik közösségi segítő oldalát működtettük. Most szeretném megosztani, mit tanultam arról, hogyan segíthetünk valakinek, aki nem akar tovább élni.
Az öngyilkosságra készülő vagy arról fantáziáló emberek gyakran megijesztik környezetüket. Sokan kerülik a témát, és úgy érzik, hogy udvariatlan dolog beszélni a halál vágyáról. Ezzel szemben fontos, hogy észleljük a segítségkérést, és ne forduljunk el emiatt.
A megfelelő szavak ereje
Sok esetben a szavainkkal különbséget tehetünk: vannak mondatok, amelyek segíthetnek, és olyanok, amelyek csak elzárják az embert a világtól. Soha ne gondoljuk, hogy az öngyilkos sajnáltatja magát. Az, aki öngyilkosságot kísérel meg, valójában nem akar élni, de mostanáig nem lát más alternatívát.
Mit ne mondjunk
Kérjük, soha ne mondjuk, hogy „elmúlik”. Az öngyilkos abban a pillanatban meggyőződve érzi, hogy mindent megpróbált. A „meghalni” nemcsak egy döntés, hanem sok esetben végső kiút. Továbbá, elkerülendő mondani, hogy mások még rosszabb helyzetben vannak. Ezzel csak falat emelünk, ami elszigeteli őt.
Mit mondjunk akkor?
Elsősorban el kell ismerni, hogy ő elviselhetetlen fájdalmat érez, és hogy a remény távolinak tűnik. Kérjük meg, hogy egy időre bízzon meg bennünket; vállaljuk el a felelősséget az életéért, és figyeljük meg, történt-e bármilyen változás.
Másodsorban ismerjük el a benne lévő haragot, hiszen a harag távozik az az energia is, ami szükséges a fájdalom megszüntetéséhez. Beszéljük meg vele, hogy miért fáradt és depressziós; mire vágyik és mi miatt nem kapja meg ezeket az örömöket.
Harmadszor, mozdítsuk ki, vigyük el bárhova, hiszen minden stimuláció jobb, mint az egyedüllét.
Utolsó lehetőségek
Ha a helyzet nem javul, elérheti az a pont, ahol már nem csupán a saját felelősségünk. Ilyen helyzetben fontos, hogy esetleg hívjuk a mentőket vagy a rendőrséget.
Összegzés
Bármi is történik, vegyük észre, hogy a végső felelősség minden felnőtt életéért saját magában rejlik. Senkinek nem kellene magára vállalnia, hogy másokat életben tartson. Azonban a támogatásunk és a megértésünk életbevágó lehet egy olyan időszakban, amikor a remény eltűnni látszik. Az életünk nehéz szakaszai során mindannyian megérdemeljük a másik ember figyelmét és támogatását.
Főkép forrása: telex.hu












