A Gázfelhasználás Története Magyarországon
Ma már szinte természetesnek vesszük, hogy a gáz mindennapjaink része: sokan használják főzéshez, fűtéshez, és egyéb háztartási tevékenységek ellátásához. Azonban a gáz elterjedése Magyarországon hosszú és kanyargós úton vált valósággá. Az ország első gázlámpáját és gázfejlesztőjét például a nagycenki kastélyban gróf Széchenyi István hozta működésbe, de a magyar lakosság csak hosszú idő elteltével követte ezt a példát. A távfűtési rendszerek elterjedése pedig csak a második világháború után vált általánossá.
Az Első Gázgyárak Megjelenése
Az első nagy lépést az Általános Osztrák Légszesztársulat józsefvárosi gázgyárának létrehozása jelentette. A gázgyár egy része ma is látható a II. János Pál pápa tér oldalában. A józsefvárosi gázgyár megnyitását négy további gázgyár követte: Buda (1866), Újpest (1872), Ferencváros (1884 és 1899). Az ekkor még magánkézben lévő és drágának, elavultnak tartott üzemeket Budapest városa végül 1910-ben vásárolta meg, és létrehozta Budapest Székesfőváros Gázműveit. Az újonnan alapított vállalat azonnali fejlesztésekbe kezdett, és röviddel az első világháború kitörése előtt beindította a ma is védettséget élvező Óbudai Gázgyárat.
Propaganda a Gáz Használatáért
A gázművek célja az volt, hogy az embereket rávegyék a fa és a szén alternatívájaként a gáz használatára főzéshez és fűtéshez. E cél elérése érdekében propaganda-anyagokat, például képeslapokat is kiadtak, amelyek csábító szlogeneket tartalmaztak, mint például: "5 perc alatt kész meleg fürdőt kapunk, ha melegítéshez gázt használunk."
Gyerekek ábrázolása is gyakori volt ezeken a képeslapokon, mivel úgy gondolták, hogy velük könnyebben elérhetik a családokat. Az egyik képeslap a főzés egyszerűségét, a másik a gázkályhák melegét emelte ki. Bár a felnőttek számára készült képeslapokon sem hangzottak el észérvek, a gázelőfizetők száma ennek ellenére növekedett.
A Gázt a Villany Világította be
Ugyanakkor a világítás terén nem a gáz, hanem az elektromosság vált egyeduralkodóvá. Ez persze nem jelentett nagy veszteséget a főváros számára, hiszen az áramot 1912-től a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei szolgáltatta, így a bevételek csak egy másik városi zsebbe vándoroltak át.
Az 1956-os Forradalom Utáni Változások
A gázművek helyzetét az 1956-os forradalom utáni évek változtatták meg jelentősen. Ekkor kezdődött el a cserépkályhák gázüzemre való átalakítása és a távfűtési rendszer kiépítése. A hatvanas években épített paneltömbök is a távfűtési rendszereket hasznosították. Ezzel egy időben a városi gáz, amely szénből készült, fokozatosan eltűnt, helyét pedig a földgáz vette át. Ez nem csak olcsóbbá tette a rendszert, de környezettudatosabbá is.
A gáztűzhelyek és gázfűtési rendszerek így a mindennapi élet szerves részévé váltak Magyarországon, egyben egy hosszú technológiai és társadalmi fejlődés eredményeként.
Főkép forrása: 24.hu
