Hogyan tovább, magyar kereszténység?
A Fidesz 2026-os választási veresége után az egyházi közegben pánik, gyors alkalmazkodás és hallgatás tapasztalható. A katolikus, református és evangélikus püspökök május 19-én kibocsátott közös nyilatkozata azonban megtörte ezt a csöndet. A nyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy a magyar társadalomban a szeretet, a jog és a másként gondolkodók tisztelete legyen a mérvadó. Akár mélyen egyetérthetünk is az üzenettel, feltűnő, hogy az egyházvezetők nem reflektáltak a politikai és társadalmi helyzetre, amelybe nyilatkozatukat tették. Hogyan reagáltak a gyűlöletkeltésre, a kirekesztésre vagy a szenvedő gyermekekre?
A Telex új sorozata
A Telex és a Szemlélek közötti együttműködés keretein belül új sorozat indult, amely a Fidesz-KDNP kormányzása alatt a hazai egyházak politikai függőségét elemzi. Az első részben Gégény István arról írt, hogy ideje az egyháznak kipróbálnia, hogyan élhet politikai nyomás nélkül. A következő részben Hortobágyi T. Cirill az egyház jövőjéről és hitelességi kérdéseiről írt. Fontos, hogy az egyházak ne maradjanak távol attól, hogy szembesüljenek a társadalmi és lelki problémákkal.
Az eddigi rendszer lenyomata
A püspökök nyilatkozata nemcsak a jelenlegi helyzetnek, hanem az eddigi állam-egyházi viszonyoknak a lenyomata is. Az állam határozta meg, ki lehet egyház, miközben a politikai lojalitást bőkezűen jutalmazták. Ez az államhatalom és az egyházak közötti függőségi viszony megerősödéséhez vezetett. Az új egyházpolitika hitelessége attól függ, hogy képes-e újragondolni a vallásszabadságot és az állami semlegességet.
1. lépés: Az állam ne döntsön az egyházakról
A Fidesz-kormány már 2011-től elkezdte a felekezetek politikai szereplővé degradálását. A parlament dönt arról, ki kaphat egyházi státuszt, ami politikai alapon csökkentette az egyházak autonómiáját.
2. lépés: A valódi vallásszabadság helyreállítása
A második lépés a vallásszabadság fogalmának helyreállítása, amely nem a politikai hasznot hozó vallásosság védelméről szól, hanem mindenki szabad vallásgyakorlásának biztosításáról.
3. lépés: Sektorsemleges finanszírozás
A támogatások elosztása nem volt átlátható, ami feszültségeket keltett a civil szervezetek és egyházak között. A finanszírozásnak az elvégzett közfeladat alapján kellene történnie, a felekezet ideológiai hovatartozásától függetlenül.
4. lépés: Az ingatlanjuttatások rendezése
Az állami ingatlanok egyházakhoz való áramlása további gazdasági függőséget teremtett. A kormány által juttatott ingatlanok feltétele jórészt a hitéleti vagy közfeladat-ellátási tevékenység igazolása volt, ami politikai kötődéseket erősített.
5. lépés: Az egyház felelőssége
A kereszténység politikai instrumentalizálása kiüresítette annak üzenetét, és elidegenítette azokat, akik lelki táplálékra vágynak. Az egyházi vezetőknek szembe kell nézniük a saját felelősségükkel, és reformokat kell indítaniuk a hitelességük helyreállítása érdekében.
A szerző véleménye szerint a valós vallásszabadság helyreállítása nemcsak a jogi keretek megváltoztatásáról szól, hanem a társadalom mentális egészségére is jótékony hatással lenne. A keresztény közösségeknek találniuk kell a módját, hogyan tudnak autentikus módon létezni az új politikai viszonyok között, hogy valódi társadalmi támogatást és elismerést nyerjenek.
Főkép forrása: telex.hu
