A hőszivattyúk elterjedése: Gázvállalatok, dezinformációk és fenyegetések
A gázvállalatokat azzal vádolják, hogy „aláássák” a hőszivattyúk elterjedését, miközben az iráni háború rámutatott a fosszilis energiahordozóktól való függőség kiszámíthatatlanságára. A ClientEarth környezetvédelmi jogvédő szervezet ügyvédei arra figyelmeztetnek, hogy több brit cég összefogott a lakossági fűtési piac fejlődésének fékezésére, például azzal, hogy „feltehetően félrevezették a fogyasztókat”, elhitették velük, hogy a hőszivattyúk nem életképes megoldást jelentenek.
A szervezet azt gyanítja, hogy a gázóriások összehangoltan terjesztenek félretájékoztatást, miközben a hidrogént a zöld fűtés jövőjeként próbálják beállítani. Lengyelországban a Klíma- és Környezetvédelmi Minisztérium is „dezinformációs hullámot” észlelt, ami hátráltatja a fűtési rendszer korszerűsítését. Azonban a közvélemény egyre inkább átlát ezen a dezinformáción: az Octopus Energy adatai szerint az Egyesült Királyságban a hőszivattyú-eladások több mint 50%-kal nőttek március első három hetében az előző hónaphoz képest.
„A hőszivattyúk rossz színben feltüntetése”
Catherine Derenne, a ClientEarth jogásza, hangsúlyozza, hogy a hőszivattyúk környezetbarát megoldást kínálnak, miközben csökkenthetik a háztartások energiaszámláit. „A gázipar láthatóan kész messzire elmenni, hogy kedvező képet fessen a gáztermékek iránti ragaszkodásról, miközben a hőszivattyúkat rossz színben tünteti fel” – figyelmeztet. Jess Ralston az Energy and Climate Intelligence Unit-től hozzátette, hogy az Egyesült Királyság súlyosan érintette a legutóbbi energiaválságot, főként a gázkazánokra való túlságos támaszkodás miatt.
Hogyan működnek a hőszivattyúk?
A hőszivattyúk típusuktól függően a levegőből, vízből vagy talajból nyerik ki az energiát, és azt fűtésre vagy hűtésre hasznosítják. Működésük hasonló a hűtőszekrényéhez, csak fordítva: egy folyékony vegyi anyagot használnak, amely a kompresszió hatására forró gázzá alakul. Ez a gáz adja át hőjét a fűtési rendszernek, felmelegítve az otthont.
Működnek-e a hőszivattyúk hideg országokban?
Sokakban él az a tévhit, hogy a hőszivattyúk nem működnek hideg országokban. Valójában Európa leghidegebb országai közé tartoznak azok, ahol a legtöbb hőszivattyút telepítették, például Norvégiában, Finnországban és Svédországban. Ezekben az országokban a hőszivattyúk akár -30 Celsius-fokban is hatékonyak lehetnek.
Működnek-e hőszivattyúk régi épületekben?
A hőszivattyúk elterjedésének fő akadálya a meggyőződés, hogy csak új építésű házakban működnek. Vizsgálatok szerint azonban a hőszivattyúk a százévesnél idősebb épületekben is jobban teljesítenek, mint a gázkazánok. Egy 2019-es tanulmány is megállapította, hogy a levegős hőszivattyúk több mint háromszor hatékonyabbak a gázkazánoknál.
Zajosak-e a hőszivattyúk?
Szenzációhajhász hírek gyakran állítják, hogy a hőszivattyúk túl hangosak. Valójában átlagos zajszintjük 40-60 decibel, hasonló a hűtőszekrényhez. Ha egy hőszivattyú túl hangosan működik, az rendszerint a helytelen beállításra utal.
Csökkenti-e a hőszivattyú az energiaszámlákat?
A hőszivattyúk legvonzóbb előnye a háztartási energiaköltségek csökkentése. A brit kormány szerint az okosmérős tarifát használó háztartások évente körülbelül 100 fontot spórolhatnak. Ennek azonban feltétele, hogy a tulajdonosok képesek legyenek megfizetni az induló költségeket, amelyek 8000 és 18000 euró között változnak, a telepítés pedig további 3000-20000 eurós költséget jelenthet.
Összefoglalva, a hőszivattyúk környezetbarát és hosszú távon gazdaságos alternatívát jelentenek a fosszilis energiahordozók helyett, azonban az elterjedésüket számos kihívás nehezíti, beleértve a dezinformációt és az anyagi akadályokat.
Főkép forrása: euronews
