Az ibafai pap fapipája – A falu népszerűsége és a pipamúzeum története
„Ha az országot jártam és megemlítettem, hogy ibafai vagyok, mindig elkezdték ezt a mondókát. Szerintem felük azt sem tudta, hogy létező hely Ibafa. Abból a félből is csak egy-kettő tudta azt, hogy Baranyában van” – meséli Benes László, Ibafa volt polgármestere. Az ibafai pipamúzeumon tett látogatásunk során kiderült, hogy a „ibafai papnak fapipája van” mondóka az, ami a falut népszerűvé tette.
A pipamúzeum és a mondóka
Ibafa, ez a baranyai zsákfalu, az 1890-es években élte fénykorát, amikor 702 ember élt itt. Azóta azonban a népesség elöregedett, és ma már alig 200 lakosa van. A turizmus azonban él, köszönhetően a híres mondókának, ami miatt sok látogató érkezik a faluba a pipamúzeumba, ahol a középpontban az ibafai pap fapipája áll.
A mondóka története már a gyerekek körében is jól ismert. A mondóka nemcsak tankönyvekben, hanem operettekben is megjelent, és sok művész próbálta már kiejteni. A legenda Hangai Nándorhoz köthető, aki a 19. század második felében plébánosa volt Ibafának, és akinek pipája miatt a falu híressé vált.
A pipa és a kártyázás
A múzeum falain található táblák Himnusz dotálják Hangai kártyázó hóbortjait és pipáit is. Az itteni falusi legenda szerint a pap halála után pipáját is eltemették vele. A mondóka születése mögött Roboz István újságíró áll, aki a történetet valaha Hangai bosszantására írta.
A pipák iránti érdeklődés a faluban nem csupán a mondókának köszönhető. Az ibafai pipaversenyek mentén a közösség egy új hagyományt alakított ki. A versenymanier lényege, hogy az indulóknak 3 gramm dohányt és egy pipát adnak, és az nyer, aki a leghosszabb ideig tudja szívni.
A pipamúzeum története
Ibafán a pipamúzeum 1968-ban jött létre, és az évek során több tárgyi emlék is bekerült ide. A múzeum jelenleg két teremből áll, az egyházi gyűjtemény és a Janus Pannonius Múzeum kiállításai találhatóak itt. Az ibafai pap fapipája, amely most is a múzeum középpontjában áll, 1934-ből származik, és Gerber Béla készítette.
Miközben Benes László a fapipák világáról mesél, hangsúlyozza, hogy a pipakultusz nemcsak a turizmust, hanem a közösség összetartását is erősíti. A fapipa mondókája és versenyei nélkül valószínűleg a falu turizmusa is eltűnne.
Záró gondolatok
Ahogy Horváth J. Gyula egykori plébános fogalmazta meg: „Ez a mondóka elindult a legendává válás útján… már csak a pipák parázsló fénye világít.” Ibafa jövője a fapipák körül forog, hiszen azok tartják életben a hagyományokat és a turizmust.
Főkép forrása: telex.hu
