Egy nappal Donald Trump amerikai elnök beiktatása után az iráni fegyveres erők igazságügyi vezetője, Ahmadreza Púrhagan bejelentette, hogy Ali Hámenei legfelsőbb vezető szigorúan megtiltotta az atomfegyverek további fejlesztését Iránban. Púrhagan emlékeztetett arra, hogy Homeini imám, az iszlamista iráni állam alapítója sem engedélyezte soha vegyi vagy egyéb nem hagyományos fegyverek használatát még az ellenséggel szemben sem. Ez a vezérelv, amely alapján Hámenei is nemet mond a nukleáris fegyverek fejlesztésére az Iszlám Köztársaság fegyveres erői által.
Irán régóta hangoztatja, hogy atomprogramja nem katonai célokat szolgál, azonban Trump elnökségének kezdetén az új amerikai adminisztrációval szembeni békítő gesztusnak vehetőek a mostani kijelentések. Irán ugyanis arra törekszik, hogy tárgyalások révén enyhítsék az országgal szembeni amerikai szankciókat. Kazim Garibabadi, Irán nemzetközi és jogi ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese is jelezte, hogy Teherán nyitott a párbeszédre, amennyiben a többi érintett fél is hajlandó részt venni abban.
Rafael Grossi, az ENSZ nukleáris felügyeletének vezetője szintén sürgeti, hogy Irán és az Egyesült Államok egyezségre jussanak a nukleáris programról, felhívva a figyelmet a régióban növekvő feszültségekre. Trump újraválasztása előtt harminckilenc iráni képviselő már arra buzdította az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy vizsgálják felül az ország védelmi politikáját, és mérlegeljék az atomfegyverek kifejlesztését. Azonban Maszúd Peszeskján, a mérsékelt elnök, aki kevesebb mint két héttel Trump beiktatása előtt nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy Irán ragaszkodik a békés nukleáris politikájához.
Az iráni atomalku, amelyet Donald Trump 2018-ban egyoldalúan felmondott, először az Obama-adminisztráció alatt köttetett meg az akkori iráni elnökkel, Hasszán Róhánival. Az alku kedvező visszhangot váltott ki, hiszen ígérete szerint enyhült volna a szankciós nyomás és nyugati befektetések indultak volna el Iránban. A Trump-adminisztráció azonban úgy ítélte meg, hogy az egyezmény nem éri el céljait, így felrúgta azt, ami Iránt is reakcióra késztette, és újraindították az urándúsítást, ami főképpen Izrael részéről aggodalmat keltett.
Joe Biden amerikai elnök egyik fontos választási ígérete volt az atomalku helyreállítása, és bár a két fél érdeklődését fejezte ki egyezség megújítása iránt, a 2021-ben megindított bécsi tárgyalások nem vezettek kézzelfogható eredményre.
Főkép forrása: 24.hu
