Iratmegsemmisítés a Külgazdasági és Külügyminisztériumban: Mit tudunk valójában?

Az utóbbi időben sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy valóban a külügyminisztériumban darálnak-e le iratokat, ahogy Magyar Péter és Orbán Anita állítja, a minisztérium pedig ezt határozottan tagadja. Bár felvételek is napvilágot láttak, amelyek látszólag ezt igazolják, a valóság megismerése érdekében fontos utánajárni, mi történik a minisztériumi munka során keletkező dokumentumokkal.

Az iratmegsemmisítés folyamata

Az iratmegsemmisítést jogszabályok szabályozzák, köztük a 1995-ös LXVI. törvény, amely meghatározza a köziratok, a közlevéltárak védelmét, valamint az irat fogalmát. Az irat olyan információ, amely bármilyen formában kialakulhat egy szerv működése során, míg a közirat a közfeladat ellátásához kapcsolódik.

A selejtezési folyamat nem olyan egyszerű, mint ahogyan sokan hiszik; az iratokat először jogszabályok alapján szükséges kiemelni az irattári anyagból, és a selejtezést szigorúan dokumentálják. Kenyeres István, a Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója hangsúlyozta, hogy a selejtezési jegyzőkönyvet a levéltár átnézi, és csak azután lehet megsemmisíteni az iratokat, ha ezt jóváhagyják.

Mítoszok és valóság

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is hangsúlyozta, hogy a közhiedelemben élő mítoszok – miszerint az állam papíralapú dokumentumokkal működik – nem állják meg a helyüket. A digitális iratkezelés már megszokott, és a dokumentumok nyomtatása előtt is rendkívül sok helyen digitális formában kezelik azokat.

Ligeti arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitális dokumentumok törlése és megsemmisítése sokkal nyomaiban gazdagabb, mint a papíralapú iratoké, így valóban nehéz módosítani a nyilvántartásokat anélkül, hogy nyomot hagynánk.

Mi történik a minisztériumban?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) védelmében többen elmondták, hogy az elektronikus formában tárolt dokumentumok papíralapú verzióinak megsemmisítése történt, ezzel magyarázva az iratmegsemmisítést. Ugyanakkor a minisztérium korábbi adatmegőrzési gyakorlatai nem voltak teljesen makulátlanok; például a Transparency International kérdéseire válaszolva kiderült, hogy a minisztérium iratokat semmisített meg levéltári engedély nélkül.

Lehetőségek és kihívások

Bár a minisztériumi iratmegsemmisítések jogi keretei szigorúak, kenyeres István elismerte, hogy előfordulnak olykor illegális selejtezések is. Míg a papíralapú dokumentumok esetében az iratmegsemmisítés erőteljes ellenőrzést igényel, a digitális dokumentumok törlése sokkal bonyolultabb. A nyomok és adatmentések mind-mind megkönnyítik a bizonyítékok nyomozását.

Összegzés

A kérdés, hogy a külügyminisztériumban valóban ledarálnak-e iratokat, még mindig nyitott. Miközben sokan emlékeznek a rendszerváltozás utáni iratzúzásokra, a modern digitális kor egy sokkal bonyolultabb rendszert teremtett, amelyben az iratkezelés már nem csupán papír alapú. A közelmúlt eseményei rávilágítanak, hogy a jogi és adminisztratív keretek szigorú betartása elengedhetetlen a közérdek védelme érdekében.

Főkép forrása: telex.hu