Az ausztrál Matthew Radalj öt éve a kínai börtönben: Egy szívszorító történet a fogságról
Matthew Radalj, egy ausztrál állampolgár, öt évet töltött el a pekingi 2-es számú börtönben, ahol különösen brutális körülmények között tartották fogva. A fogdában elmondása szerint egy koszos cellán osztozott egy tucat másik rabbal, akikkel együtt szenvedett a rossz higiéniai állapotok, az alvásmegvonás, valamint a rendszeres kényszermunka és pszichológiai kínzások következtében.
Szabadulás és elkötelezettség
Radalj a szabadulása után elhatározta, hogy segít a börtönben maradt társainak, és nyilvánosságra hozza borzalmas tapasztalatait. Az BBC több egykori fogollyal együtt megerősítette Radalj vallomását, akik ugyanabban az időszakban voltak börtönben.
Radalj elmondta, hogy a letartóztatása alatt ártatlanul ítélték el egy elektronikai piacon történt összetűzés miatt, ahol nem tudtak megegyezni egy telefon kijelzőjavítási díjáról. A rendőrség brutalitása miatt végül hamis vallomást volt kénytelen aláírni.
Brutális körülmények
A börtönbe kerülve Radalj a legrosszabb állapotokkal találkozott. Az első rendőrőrsön két napig tartották fogva, ahol folyamatosan verték, és 48 órán keresztül nem kapott enni, inni, vagy aludni. A fogság első hónapjaiban egy külön fogdában kellett eltöltenie, ahol a higiéniai körülmények szinte elviselhetetlenek voltak.
A hónapokig tartó átmeneti időszak után lényegében egy zsúfolt cellába került, ahol soha nem kapcsolták le a lámpákat, ezzel megnehezítve az alvást. A rabok többsége afrikai és pakisztáni származású volt, de találkozott elítéltekkel a világ különböző tájáról is, akik drogcsempészet miatt kerültek börtönbe.
Pszichológiai manipuláció
Radalj szerint a börtönben gyakoriak voltak a pszichológiai manipulációk, beleértve a „jó magaviseleti pontrendszert”, amely lehetőséget ígért a büntetés csökkentésére. Azonban a rabokat szándékosan megfosztották a pontoktól csupán apró hibák miatt, így a rendszer valójában a szenvedést fokozta.
A börtön menüje szintén borzalmas volt: a rabok többsége csak káposztát és néha egy kis húst kaptak enni. Ezen kívül a rabok csupán kis mennyiségű élelmet, árut vagy higiéniai terméket vásárolhattak, ha a családjaik pénzt küldtek nekik.
A magánzárka
Radalj pszichológiai szenvedése a magánzárkában érte el a csúcspontját, ahol a rabokat teljes sötétségben tartották, és a napi ételadagjukat is megfelezték. A férfi itt fél évet töltött el, miközben senkivel sem beszélhetett.
Szabadulás után
A szabadulása után Radalj a hálát érezte, ugyanakkor dühöt is a történtek miatt. Azóta kapcsolatba lépett volt rabtársaival, és folyamatosan lobbizik, hogy felhívja a figyelmet azokra, akik még mindig börtönben vannak. "A szabadság mellett nagy felelősséget érzek azok iránt, akiket a börtönben hagytam" – mondta Radalj.
Az üggyel kapcsolatban a kínai kormány nem reagált a BBC megkeresésére, de Radalj története rávilágít arra, hogy milyen embertelen körülmények között tartják sokszor a foglyokat, és hogy milyen nehézségekkel néznek szembe azok, akik börtönből szabadulnak.
Főkép forrása: 444.hu












