Ahogy János Lázár politikai karrierjének egyik legjobban őrzött titka az volt, hogy mit csinált 2013. március 22. és 23. között Zürichben.
2014 elején – amikor még független hírportál volt – az Origo hírportál kapcsolatba lépett a miniszterelnöki hivatallal, amelyet akkor Lázár vezetett, hogy információkat kérjen több politikus rejtélyes és rendkívül drága külföldi útjáról, köztük a zürichi utazásról. Lázár minisztériuma nem válaszolt, és még akkor sem, amikor az Origo munkatársa – a cikk szerzője – pert indított az adatok kiadása érdekében, csak néhány kevésbé jelentős információt osztottak meg róla.
Lázár annyira határozott volt abban, hogy ne fedje fel részleteit az útjairól, hogy egy ponton bejelentette, hogy inkább visszatérítené a költségvetésnek az utazási költségeket. Az Origo szerkesztősége is politikai nyomás alá került az ügy miatt, amely hozzájárult a korábbi főszerkesztő, Sáling Gergő vitatott elbocsátásához. Egy jelentős része a szerkesztőségnek tiltakozásképpen lemondott, és a hírportál később a közel az Orbán-kormányhoz közel álló propaganda gépezet részévé vált.
A Tisza-kormány, amely idén tavasszal vette át a hatalmat, most nyilvánosságra hozott információkat az 2013-as zürichi útról. A kormány egy belső dokumentumot bocsátott rendelkezésre a Direkt36-nak, amely szerint Lázár találkozott egy bizonyos „Prof. Mangold”-al a svájci városban, és megbeszélést tartottak különböző nyugat-európai vállalatokkal való potenciális együttműködésről.
A „Prof. Mangold” név Klaus Mangoldra utal, egy befolyásos német üzletemberre, aki nagy kapcsolatokkal rendelkezik mind az európai, mind az orosz üzleti körökben. Korábban kiderült – részben a Direkt36 kutatásainak eredményeként -, hogy Mangold kapcsolatba lépett a magyar kormánnyal a 2010-es évek elején, és később több évig tanácsadóként dolgozott Orbán kormányában. Az aktuális kormány által kapott belső dokumentum is Mangold cégének, a Mangold Consulting GmbH-nek a jelentése.
A kormány a nyáron feltett kérdéseinkre válaszolva adta ki a jelentést Lázár útjairól. Ruff Bálint, a Miniszterelnökség vezető miniszterének képviselője, múlt héten Telex interjúban említette Lázár útjait.
Banki, szoftveres, marketing
A nyilvánosságra hozott jelentés szerint Lázár három témát beszélt meg Mangolddal. Az egyik a Rothschild nevű bankkal való együttműködés volt, amellyel a német üzletember több területen is kapcsolatban volt. „[…] az volt a beszélgetés tárgya, hogy a Rothschild működhetne-e az magyar kormány „független tanácsadóként” – áll a dokumentumban. A fájl szerint a Rothschild által nyújtandó szolgáltatások közé tartozna többek között az „ország (pénzügyi) kockázatainak értékelése és a vonatkozó tanácsok nyújtása a bank- szektor figyelembevételével.”
Lázár és Mangold egyetértettek abban, hogy szervezni fognak egy találkozót „Varga úr és Matolcsy úr részvételével” (valószínűleg itt Mihály Varga, akkori Nemzeti Gazdasági Miniszter, és Matolcsy György, aki 2013 márciusában vette át a Magyar Nemzeti Bank vezetését, és korábban a Nemzeti Gazdasági Miniszter szerepét betöltő).>
Azonban a dokumentum szerint Viktor Orbán, akkori miniszterelnök is érdeklődött a találkozón való részvétel iránt. „Orbán úr is szívesen részt venné, legalábbis a találkozó egy részén. A bizalmas közlési követelmények figyelembevételével megállapították, hogy csak egy képviselője lesz a Rothschild-ből jelen.”
A zürichi találkozón a SAP vállalattal történő együttműködésről is folytak megbeszélések, amelynek vezetőségével a jelentés szerint „Prof. Mangoldnak kiváló kapcsolatai vannak.” A dokumentum szerint „Lázár úr kiemelten érdeklődött az együttműködés iránt a pénzügyi adminisztráció és az egészségügy területén.”
A Zürichben zajló találkozó harmadik témája Lázár és Mangold között a „jobb szervezésről szólt a magyar kormány marketingstratégiájában.” Beszéltek arról, hogy bevonjanak egy szakosodott céget, és a jelentés szerint Mangoldnak voltak erre vonatkozó javaslatai is. „Prof. Mangoldnak kiváló kapcsolatai vannak németországi Schuppner és CNC nevű cégekkel, amelyek kiváló szakértelemmel rendelkeznek arra, hogy megfelelően reagáljanak a kritikus média nyilatkozatokra” – áll a dokumentumban, hozzátéve, hogy megállapodás született arról, hogy „közös ötletelési ülést tartanak a közeljövőben a két cég részvételével.”
A Rothschild valóban segített az Orbán kormánynak. Ez például 2015 őszén történt, amikor az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított a Paks projektre adott törvénytelen állami támogatás ügyében. A Bizottság azt vizsgálta, hogy az beruházás piaci feltételek szerint vagy állami támogatással zajlik-e, és ez a vizsgálat az is feltérképezte, hogy az állami támogatás milyen mértékben torzítaná a magyar és az európai áramtermelés piacát. Mivel több tanulmány is kétségbe vonta a kormány érveit a Bizottság saját megállapításai mellett, a kormány örömmel fogadta az olyan híres Rothschild csoport által készített jelentést, amely arra a következtetésre jutott, hogy az befektetést piaci feltételek mellett lehet várhatóan megtérülőnek.
„Ez az Európai uniós szabályozók szerint is megéri” – írta a kormány 2015 decemberében kiadott közleményében, amikor közzétette a majdnem 90 oldalas angol nyelvű dokumentumot. A jelentés szerint a Rothschild kizárólag a magyar miniszterelnöki hivatalnak tette hozzáférhetővé a dokumentumot, de sem a kormány, sem a befektetési bank nem válaszolt kérdésekre arról, hogy ki rendelte meg és ki fizette meg a tanulmányt.
A Rothschild később szintén részt vett az állami tulajdonban lévő részbeni MBH Bank felállításában a kormány akkori kijelentései szerint.
Több kérdést küldtünk János Lázárnak – aki múlt hónapban lemondott parlamenti mandátumáról – egy közvetítőn keresztül, de ő azt válaszolta, hogy nem kíván nyilatkozni. Dr. Christoph Mangold, a Mangold tanácsadó cég vezetője kijelentette, hogy cégük üzleti politikájának része, hogy nem válaszolnak a média megkereséseire.
A SAP magyarországi leányvállalatától a következő választ kaptuk: „Az SAP hosszú évek óta jelen van Magyarországon, és több kormányzati és magánszektorbeli szervezettel együttműködött az évek során,” de hozzátették, hogy „nem vagyunk tisztában olyan együttműködéssel vagy megállapodással, amelyet az Ön megkeresésében említett találkozóhoz lehetne kapcsolni.”
A Rothschild és a CNC – vagy annak utódja – nem válaszolt a kérdéseinkre. Találtunk egy német tanácsadó céget Schuppner néven, de az igazgató azt válaszolta, hogy valószínűleg félreértés történt, mivel a cég még a zürichi találkozás idején sem volt alapítva. (A 444, amely szintén közölt egy cikket a témában, felhívta a figyelmet arra, hogy valószínűleg egy hibásan beírt cég neve van a dokumentumban, és lehetséges, hogy a Hering Schuppener nevű cégre volt az utalás.)
Lázár szálloda számlái
2013 végén az Origo kérdéseket küldött a Miniszterelnöki Hivatalnak János Lázár három útjáról, amelyeken a szállás költségei jelentősen magasabbak voltak, mint más hivatalnoki külföldi utaknál.
Egy 2012 novemberi angolországi úton Lázár és kísérője szállás költségei összesen 920 000 forintot tettek ki (2555 euró a jelenlegi árfolyamon) két éjszakára. 2013 júliusában, egy milánói éjszakára 596 000 forintot fizettek (1655 euró), míg egy zürichi éjszaka 189 000 forintba került a politikusnak és utazó társának. Eredetileg a Miniszterelnöki Hivatal jelentősen magasabb szállásdíjakról számolt be az svájci útra vonatkozóan, de később csökkentette a számot, mondván, hogy más költségeket véletlenül hozzáadtak a szálloda számlához.
Az ellenük indított perben a Miniszterelnöki Hivatal végül néhány információt kiadott az utazásokról – például a szállodák neveit -, de továbbra sem közölték azzal kapcsolatos részleteket, hogy Lázár mit csinált ezeken az üzleti utakon.
Lázár és csapata eredetileg azt tagadták, hogy válaszoljanak, azzal érveltek, hogy az utazások részleteinek közzététele veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, mivel Lázár a hírszerző főosztály vezetőjeként vett részt az üzleti úton. Később a tárgyaláson részleteket közöltek az utazásról. Például kiderült, hogy csak két ember – Lázár és egy munkatársa – vett részt mindegyik úton, tehát a magas szállodai számlák nem nagy küldetések eredményei voltak.
A Miniszterelnöki Hivatal képviselője az első fokú tárgyaláson arról is nyilatkozott, hogy Svájcban „beszélgetést folytatott egy német állampolgárral a magyar-német és magyar-orosz kapcsolatokról,” Olaszországban „beszélgetett a magyar alapokról, amelyeket illegálisan adtak át Svájcba, az egyik tárgyaló partner által kijelölt hotelben.”
Az olaszországi útról az aktuális kormány csak annyit árult el, hogy Lázár „szakmai megbeszéléseket” folytatott. Ami pedig az 2012-es londoni út, azt, az állításuk szerint, hogy a célja Lázár útjának az volt, hogy találkozzon „az Egyesült Királyság Miniszterelnöki Hivatalakat irányító miniszterrel, valamint több kormánytaggal a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében.”
Ez a cikk a Telex és a magyar oknyomozó újságírási központ Direkt36 közötti partnerség része.
Főkép forrása: telex.hu
