Jason Momoa koncertje: Egy hosszúra nyúlt vodkareklám
Szombaton éjfél előtt egy srác az Akvárium külső teraszán megkérdezte tőlem: „Bocsi, milyen koncert volt itt?” Erre magabiztosan válaszoltam, hogy Öof Tatata. Nézett rám értetlenkedve, amíg hozzátettem, hogy ez Jason Momoa bandája. Hasznos információ lehetett, de valóban, az este folyamán a közönség java része szinte csak Momoa izmainak rajongójaként volt jelen.
Az Öof Tatata egy tribute zenekar, amelyet Momoa alapított tavaly. A bandában a basszusgitárt ő játsza, Kenny Dale Borill dobos, Mike Hayes pedig énekes-gitáros. Ezen az estén a színpadon rajtuk kívül Momoa fia, Nakoa-Wolf is megjelent, ami némi plusz energiát hozott a koncertbe. Az együttes neve maori nyelven annyit jelent, hogy „oof, majdnem”, ami jól tükrözi a koncert minőségét.
Az Akvárium nagyterme telt házat vonzott, de a közönség két részre oszlott: volt, aki a zenére jött, és volt, aki csupán Momoa miatt. A koncert folyamán többeknek nyilvánvalóvá vált, hogy nem az élőzenéért jöttek, és közülük többen elhagyták a helyszínt, miután rájöttek, hogy az este nem az, amire számítottak.
Hayes a koncert felénél elárulta, hogy az este folyamán alkoholt fogyasztottak, ami magyarázatot adott a zenekar teljesítményére. A koncert során Momoa többször háttal állt a közönségnek, és a zenészek között az összhang teljesen hiányzott. Akadt olyan dal is, amit Hayes nem tudott végigénekelni, például a The Cranberriestől a Zombie-t.
A koncert hangulata is inkább tétova csendben telt, olyan érzése volt mindenkinek, mintha egy vodkareklámot néztek volna. Momoa saját, Meili Vodka nevű italát is népszerűsítette, ami a kivetítőkön is megjelent. A zenészek folyamatosan utalgattak a felvételre, ami még inkább erősítette az érzést, hogy a koncert egy marketing esemény, nem pedig igazi zeneélmény.
A legjobb pillanatok Nakoa-Wolf színpadra lépései voltak, aki a közönséggel való kapcsolódással hozta a koncert fényét. Az este végén azonban a visszatapsolás sem volt lelkes, inkább Momoa izmaiért zajlott.
Összességében a koncert egy szétcsúszott előadás volt, ahol a zene háttérbe szorult, miközben a közönség inkább a szórakozás helyett várta, hogy hazaindulhasson. Bár lehettek értékelhető pillanatok, a legtöbben csalódottan távoztak.
Főkép forrása: telex.hu
