Jelentősen nőtt az egyetemisták politikai részvétele Magyarországon
Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt az egyetemi hallgatók politikai részvétele Magyarországon – derült ki az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatásból. A felmérést 805 egyetemista megkérdezésével végezték el, amelyből kiderült, hogy a hallgatók 45 százaléka fontolgatja a tartósan külföldre költözést, annak ellenére, hogy anyagi helyzetüket jónak értékelik.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében ismertette, hogy az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 2011-es indulása óta immár ötödik alkalommal vizsgálta a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét. A reprezentatív felmérést a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének vezetője irányította, a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája együttműködésével készült el.
A február 22-e és március 11-e között, 805 nappali tagozatos egyetemista megkérdezésével végzett felmérés gyorsjelentését az EFOTT fesztiválon mutatták be. Ez a kutatás képet ad a Magyarországon élő több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről és preferenciáiról.
Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatója elmondta, hogy a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén "rekord közeli" eredményeket mutat a kutatás: míg 2015-ben a megkérdezettek 37 százaléka, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le. Enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási szándék is, jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.
A kutatás megállapította, hogy a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről és politikáról otthon családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint korábban bármikor.
Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés tapasztalható: míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Emelkedett a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott részvételi szándéka. A 2024-es aktivizmus hasonló szinteket mutat, mint amit a 2010-es évek elején mértek.
A fiatalok anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik, így egyre többen hajlandóak pénzt is adományozni a számukra fontos ügyek kapcsán – derült ki a kutatásból.
A felmérés a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta. Az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, míg a konzervatív anya-apa szerepfelfogást csak 6 százalékuk. A fiatalok 23 százaléka vélekedik úgy, hogy nem politikai programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség, míg a migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak. Ebben az esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.
(MTI)
Főkép forrása: 24.hu
