Jogállamisági aggodalmak Magyarországon: Az Európai Bizottság legfrissebb jelentése
Az Európai Bizottság 2025. július 8-án közzétett jogállamisági jelentése rávilágít arra, hogy Magyarországon nem történt előrelépés a korábban azonosított problémás területeken. A jelentés hangsúlyozza, hogy a jogállamiság számos kulcsfontosságú aspektusa továbbra is aggályos, különösen a bírói függetlenség, a korrupcióellenes küzdelem, a média helyzete és a demokrácia szempontjából.
Bírói függetlenség
A jelentésben kitételre kerül, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is problémás. Az Országos Bírói Tanács (OBT) többször nem kapott lehetőséget a bírák kinevezésére vonatkozó jogszabály-módosításokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy ez kötelező lenne. A kormány olyan törvénytervezeteket fogadott el, amelyek nem egyeztek az OBT véleményével, ezzel emelve a bírói kinevezések alsó életkorát és megváltoztatva az egyéb feltételeket. A jelentés megjegyzi, hogy az alsóbb szintű bíróságokon az ügyelosztás átláthatósága nem javult, míg a Kúrián pozitív fejlődést tapasztalhattak.
Különösen aggasztó, hogy a bírák nyomásnak vannak kitéve belső fórumokon, és a Kúria elnöke, Varga Zs. András, nyilvánosan megkérdőjelezi az OBT tagjainak legitimációját. A bírók elleni lejáratókampányok is rendszeresek, amelyek tovább súlyosbítják a helyzetet.
Bár a bérrendezés terén előrelépés történt, a bírói ítélkezés hatékonyságát növelő strukturális intézkedések továbbra is hiányoznak.
Korrupcióellenes intézkedések
Az Európai Bizottság nyomására a kormány néhány korrupcióellenes intézkedést hozott, és a közbeszerzések területén jelentkezett némi versenyjavulás. Ennek ellenére a jelentés megállapítja, hogy nem történt előrelépés a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában. A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága továbbra is fennáll, és az országgyűlési képviselők vagyonbevallásainak ellenőrzése gyakorlatilag megoldatlan.
Az Integritás Hatóság (IH) független, de korlátozott jogkörökkel bír, és gyakran nem kapja meg a szükséges adatokat különböző kormányzati szervektől. Érdekesség, hogy az IH elnöke, Bíró Ferenc Pál ellen büntetőeljárás indult, és az IH irodájában házkutatást tartottak.
Médiahelyzet
A médiapluralizmus terén a kormány továbbra sem foglalkozik a korábbi jogállamisági jelentésekben felvetett problémákkal. Nincs tervben sem az állami reklámköltések szabályozása, sem a Médiahatóság függetlenségének garantálása. A közmédia ugyan független lenne a jogszabályok szerint, de a valóságban a kormánypárt ellenőrzése alatt áll.
A híradások elfogultsága és a nyilvános eseményekre való belépés korlátozása is aggasztó, a közérdekű adatok megismerése napjainkban egyre nehezebb, és a lejárató kampányok is gyakoriak.
Demokratikus intézmények
A kormány széles körben alkalmazza vészhelyzeti jogköreit, ezzel aláásva a jogbiztonságot. A jogalkotási folyamat nem mindig biztosítja a nyilvános vitát, és a külföldi vállalatok számára a hátrányos szabályozások komoly gondot okoznak. Az eljárási garanciák hiánya, valamint a civil szervezetek munkájának akadályozása tovább nehezíti a demokratikus működést.
A jelentés megállapításai rávilágítanak arra, hogy Magyarország jogállamisági helyzete több szempontból is aggasztó, és sürgős intézkedésekre van szükség a problémák megoldásához.
Főkép forrása: 444.hu
