Költségvetési Kihívások: Kockázatok és Kilátások a Magyar Gazdaságban
Még békeidőben is kockázatos vállalkozás a következő évi költségvetés nyár eleji tervezése, de a jelenlegi globális helyzet – az orosz-ukrán háború és a Trump által elindított kereskedelmi háború – miatt ez különösen problémás. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság az első negyedévben a vártnál lényegesen rosszabb teljesítményt nyújtott. Ennek következtében több elemző is lefelé módosította a hazai növekedési előrejelzéseket, s nem zárta ki a technikai recesszió lehetőségét. Nagy Mártonék előrejelzései szerint a várt 3,4 százalékos növekedés helyett csupán 2,5 százalékos bővülés várható, míg az infláció 3,2 százalék helyett 4,5 százalékra emelkedhet.
A kormány tavaly ősszel helyesen döntött a költségvetés tervezésének elhalasztásáról, várva az amerikai elnökválasztás eredményét. Trump győzelme esetén békeköltségvetés készült volna, most azonban a kormány visszatért korábbi ütemezéséhez, és már húsvétra elkészítette a 2026-os költségvetést, amit a Költségvetési Tanács május 4-én véleményezett.
Érdekes, hogy a vélemény most először Varga Mihály, korábbi pénzügyminiszter, jelenlegi MNB-elnök vezetésével készült el az utódja által készített költségvetésről.
Kockázatok sorozata
A Költségvetési Tanács szerint a tervezett növekedési kilátások mindkét évben jelentős bizonytalanságot hordoznak. A kormány a jövő évi 4,1 százalékos bővüléssel számol, míg az infláció 4,5 százalék után 3,6 százalékra csökkenhet. A költségvetési hiányt 3,7 százalékra tervezik, ami megegyezik az idei tervvel, de 2025-re a prognózis 4 százalékos hiányt jelez. Az idei évre a kormány 397,5 forintos euró árfolyammal számolt, míg jövőre ez már 403,4 forintra emelkedik.
Egy 10 forintos mozgás a forint-euró árfolyamban 0,6 százalékpontos hatással van a GDP-arányos államadósságra. A Költségvetési Tanács hangsúlyozta, hogy a devizaadósság aránya a központi államadósságon belül már megközelítette a 30 százalékot.
A 2026-os költségvetést 39 546,3 milliárd forintos bevétellel tervezték, míg a kiadások 43 764,9 milliárd forintot tehetnek ki.
A főbb bevételek közé tartozik az áfa, amelyből 8793 milliárd forintot vár a kormány. A Tanács figyelmeztetett, hogy ha az idei folyamatok kedvezőtlenül alakulnak, az veszélyeztetheti a jövő évi terveket. A kormány a már bejelentett szja-kedvezmények miatt 500 milliárd forintos kiesést vár az idei évhez képest.
A Tanács kiemelt kockázatként említette a rendkívüli kormányzati tartalék alacsony szintjét, amely csupán 50 milliárd forint. A Nemzetgazdasági Minisztérium már jelezte, hogy ezt 192 milliárd forintra emelik.
Kamatterheket is figyelembe kell venni, amelyek jövőre 3314,7 milliárd forintra rúgnak, ami alacsonyabb az idei tervnél. Az Egészségbiztosítási Alap 1710,9 milliárd forintos támogatása viszont valószínűleg nem lesz elegendő a korábbi évekhez képest.
Az előttünk álló időszak tehát tele van kihívásokkal, és a gazdaság helyzete számos kockázatot rejt, ami szoros figyelmet igényel a döntéshozóktól.
Főkép forrása: 444.hu
