Az EU és Izrael közötti diplomáciai feszültség

Írta: Nathan Rennolds
Közzétéve: 2026. június 18. – 13:05 CEST

Az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas reagálásában válaszolt Gideon Sa’ar izraeli külügyminiszter kijelentésére, miszerint „nincs más választása”, mint megszakítani vele minden kapcsolatot, mivel Kallas állítólag Izraelt a dél-afrikai apartheid-rendszerhez hasonlította.

Kallas, aki májusban Mexikóban járt, amikor ezt a kijelentést tette, a látogatás keretében magas rangú mexikói kormánytisztviselőkkel találkozott az EU latin-amerikai együttműködésének elmélyítése érdekében.

Sa’ar korábban a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy Kallas nem válaszolt a súlyos vádra, amelyet ő neki tulajdonított. „Ezért Izrael állam külügyminisztereként nincs más választásom, mint megszakítani Kallas asszonnyal a kapcsolatot, amíg meg nem vonja ezt a megfogalmazott, rágalmazó vérvádat” – tette hozzá.

Kallas válaszában hangsúlyozta az Izraellel való „párbeszéd és együttműködés” fontosságát, illetve hogy az EU továbbra is elkötelezett a „konstruktív kapcsolatok” mellett. Megjegyzéseiben azonban nem említette a neki tulajdonított apartheid-nyilatkozatot, amely Sa’ar figyelmét sem kerülte el.

„Még mostani mondataiban is kerüli, hogy tagadja vagy elítélje azt, amit önnek tulajdonítanak” – reagált Sa’ar. Szerinte, ha Kallas valóban mondott valami szégyenleteset, vállalnia kell a felelősséget, ha pedig nem, akkor cáfolnia kell.

Kallas említette, hogy az EU álláspontja világos: a kétállami megoldás továbbra is a „békéhez vezető egyetlen életképes út” a Közel-Keleten. Az EU elítélte a Ciszjordániában létesített illegális izraeli telepeket, amelyek megnehezítik a békefolyamatot.

A kétállami megoldás lényege két szuverén, demokratikus állam létrehozása Palesztina területén, Jeruzsálemet pedig mindkét állam fővárosaként.

Szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén 142 ország szavazott a kétállami megoldás mellett, miközben Izrael, Argentína, Magyarország és néhány más ország ellene voksolt.

A gázai konfliktus 2023. október 7-én robbant ki, amikor a Hamasz fegyveres szervezet Izrael ellen indított támadásokat, amelyek következtében több mint 1200 ember életét vesztette, és számos embert fogságba ejtettek.

Az izraeli kormány e támadásokra légi csapásokkal és szárazföldi megszállással reagált, míg a gázai egészségügyi minisztérium becslése szerint a konfliktus következtében mintegy 73 000 ember halt meg.

A helyzet továbbra is feszült, és a nemzetközi közösség figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Főkép forrása: euronews