Kampányfinanszírozás: Megszűnik a költési plafon
A közelmúltban benyújtott törvényjavaslat alapján a kampányfinanszírozás szabályai jelentős változásokon mennek keresztül. A KDNP három képviselője – Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc – azt javasolta, hogy eltöröljék a kampányra fordítható összeg felső határát, továbbá ne vizsgálják, hogy honnan származik a kampánytámogatás.
Amennyiben a parlament elfogadja ezt a javaslatot, a 2026-os országgyűlési kampány során a jelöltek és pártok gyakorlatilag végtelen összegeket költhetnek el, hiszen senki nem fogja ellenőrizni a forrásokat.
Eddig egy egyéni választókerületi jelölt maximum ötmillió forintot költhetett, a pártoknak pedig szintén volt egy hivatalos kampánykeretük. A törvényjavaslat révén azonban ezek a korlátok megszűnnek, ami azt jelenti, hogy bárki annyit költhet, amennyije van, és az eddigi elszámolási kötelezettség is eltűnik.
A 2013-as kampányfinanszírozási törvény célja az volt, hogy megakadályozza a pártokat abban, hogy ellenőrizhetetlen forrásból származó pénzekkel támogassák a választási kampányokat, ezzel biztosítva, hogy a választópolgárok döntései legyenek a mérvadóak. A mostani változtatás indoklása szerint a 2022-es országgyűlési választások során „a baloldal a kampányszabályok kijátszásával külföldi forrást használt fel”.
A kampányok egyre inkább az online térben zajlanak, ahol a hazai szabályok nem tudnak érvényesülni. Emlékezetes példa Koncz Zsófia esete, aki a borsodi időközi választások során közel 5,5 millió forintot költött Facebook-reklámokra, ám az Állami Számvevőszék szerint ez rendben volt, mivel a Facebook nem minősül politikai hirdetésnek.
Az új szabályozás révén rendkívül nehéz lesz nyomon követni, ki mennyit költ, és honnan származik az elköltött pénz. Mivel a költési plafon és az elszámolási kötelezettség megszűnik, a gazdagabb pártok és jelöltek, valamint támogatóik előnybe kerülhetnek.
Bár sok nyugat-európai országban nincs kampányköltési plafon, ott szigorú ellenőrzések biztosítják a költések átláthatóságát. Ezzel szemben Magyarországon a szabadabb költési lehetőségek nem társulnak megfelelő ellenőrzéssel, ami aggodalomra ad okot a demokratikus folyamatok tisztasága szempontjából.
Főkép forrása: telex.hu
