Kanada háborúban áll az Egyesült Államokkal – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök, miután múlt hét pénteken kudarccal értek véget a két ország közti vámokról szóló tárgyalások Washingtonban. A liberális kormányfő közölte, hogy „amikor megtámadnak, háborúban állsz, és minket megtámadtak”, és olyan gazdasági lépést tett, amit kevés ország vezetője hajlandó megtenni. Szembeszállt az Egyesült Államok elnökével, tudva, hogy az nem lesz egyszerű és fájdalommentes döntés, de azt is, hogy a kanadaiak szorosan mellette állnak.
Ahogy azt Carney a hétvégén ígérte, Kanada kedden 50 százalékot is elérő megtorló vámot vezetett be több száz amerikai termékre, nagyjából húszmilliárd dollár értékben, ami megegyezik az Egyesült Államok által a tárgyalások megszakítása után szombaton életbe léptetett vámok értékével. „Ez egy klasszikus kereskedelmi háborús helyzet: valaki vámot vet ki, a másik ország dollárról-dollárra visszavág, majd újabb vámok jönnek” – mondta az ABC Newsnak Campbell Harvey, az amerikai Duke egyetem közgazdász professzora. Trump már hétfőn azzal fenyegetett, hogy újabb 50 százalékos vámot fog kivetni január elsejétől a kanadai autókra, teherautókra és acélra.
Trump még júliusban jelentette be, hogy ötven százalékos vámot vet ki egy sor, Kanadából importált árucikkre. A vámok augusztus 19-én léptek volna életbe, de az amerikai elnök az utolsó pillanatban három nappal elhalasztotta őket, arra hivatkozva, hogy a két félnek sikerült megállapodásra jutnia.
A New York Times értesülései szerint akkorra a tárgyalódelegációk egyezségre jutottak a megállapodás körvonalaiban, de
a tárgyalások végül pénteken, az utolsó órákban összeomlottak.
A Times és a Bloomberg értesülései szerint ez nagyrészt Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter közbelépésének köszönhető, aki ugyan nem volt az amerikai delegáció tagja, de az amerikai acélipar és autóipar képviselőinek unszolására az utolsó pillanatokban közbelépett, hogy ne csökkentsék a kanadai acéltermékekre és járművekre korábban kivetett amerikai vámokat.
Kanada az önállóságát félti
Mark Carney egy nappal a tárgyalások kudarca után éles hangú beszédben tájékoztatta a kanadaikat a helyzetről. A kormányfő megismételte tavaly tett kijelentését, hogy az Egyesült Államok meg akarja törni Kanadát, hogy az ország az övék legyen, és közölte, hogy az új amerikai vámok célja, hogy „bántson és megosszon minket”.
Carney az ország szuverenitásának védelmével indokolta, hogy miért nem egyeztek meg a Trump-kormánnyal, közölve, hogy „túl sokat kértek és túl keveset ajánlottak fel”. Láthatóan Trump szavahihetőségét bírálva közölte, hogy az Egyesült Államok ceruzával ír alá. Emellett azzal magyarázta a tárgyalások kudarcát, hogy „nem voltunk hajlandók kompromisszumot kötni a francia nyelv és kultúránk védelme terén.”
A New York Times 14 forrásra támaszkodó beszámolója szerint a Trump-kormány diktálni akarta, hogy Kanada mekkora vámokat vet ki most és a jövőben más országokból érkező árucikkekre, különösen acéltermékekre, és elutasították azt a kanadai kérést, hogy a tárgyalások alatt létrejött megegyezést Trump nem fogja megváltoztatni. Valamint az utolsó pillanatban követelni kezdték, hogy változtassanak meg egy, a francia nyelvhasználatot védő kanadai törvényt, ami megköveteli a streamingszolgáltatóktól, hogy a francia nyelvű tévéműsorokat és filmeket helyezzék előtérbe.
Kanada Carney mellett áll
Trump a választási győzelme után azzal bőszítette fel a kanadaiakat, hogy az Egyesült Államok 51. államaként kezdte el emlegetni az országot, és ezzel a biztos bukásból a győzelembe segítette Carney Liberális Pártját a tavalyi választásokon. A kanadaiak most is a miniszterelnök mellé álltak. Az Angus Reid közvélemény-kutató cég felmérése szerint a kanadaiak 76 százaléka helyeselte, hogy Carney visszalépett a megállapodástól, köztük a konzervatívok 53 százaléka is, és a kanadaiak 69 százaléka dicsérte, hogy nem fogadta el az amerikai fél feltételeit.
A tíz kanadai tartomány kormányfőinek döntő többsége is kiállt Carney döntése mellett. „Egy kötekedő alakot, egy bullyt csak egyféleképpen lehet kezelni, szembe kell szállni vele, ezért volt helyén a kormányfő döntése” – jelentette ki Brit Kolumbia tartomány vezetője, David Eby, aki azt vetette fel, hogy még az F-35-ös amerikai vadászgépek vásárlását is vissza kellene mondani. Szerinte Kanada megmutatta a világnak, hogy „nem kell térdre esni, nem kell meghajolni, büszkén megtarthatod a gerincedet, és kiállhatsz a saját gazdaságodért”.
Különösen keményen reagált a konzervatív Doug Ford, az amerikai vámoktól leginkább érintett Ontario tartomány vezetője, aki azt mondta, hogy pénteken ő is azt tanácsolta a miniszterelnöknek, hogy lépjen vissza a megállapodástól. A tartományi kormányfő hétfőn egy rádiós interjúban keményen visszaszólt Trumpnak, majd később egy sajtótájékoztatón egy ezt firtató újságírói kérdésre megismételte kijelentését. Hozzátette, hogy elég nagy testű, így Trumpnak „elég helye van megcsókolni a seggem”. Majd diktátornak, bullynak és vesztesnek nevezte az amerikai elnököt, közölve, hogy „nem fogadok el tanácsokat a csődkirálytól”.
Ford a Wall Street Journal kérdésére, hogy egy egytől százig terjedő skálán mennyire volt dühös, közölte, hogy 110-es szinten, míg a CNN-nek nyilatkozva közölte, hogy „egy kicsit személyeskedés volt az elnök és köztem”. Trump a közösségi oldalán támadta a politikust, szájhősködésnek nevezve kijelentését, és azzal sértegette, hogy csak úgy ismerik, mint Rod Ford, Toronto korábbi botrányos polgármesterének „kevésbé intelligens és kevésbé karizmatikus” kistestvére.
Bár voltak, akik arra figyelmeztettek, hogy Ford beszólásai kontraproduktívak lehetnek, a politikus a Wall Street Journalnek tagadta, hogy Carney arra kérte volna, hogy fogja vissza magát, és ezt a lapnak a miniszterelnöki hivatal sem cáfolta. Mélanie Jolly iparügyi miniszter pedig védelmébe vette, közölve, hogy mindenki tudja, hogy Ford „nagyon színes egyéniség”, és csak a tartományában dolgozó autóipari munkásokat védi.
Kanada még vár az aduásszal
Ford az AP-nek nyilatkozva jelezte, hogy Kanadának egyéb lehetőségei is vannak a válaszra, és közölte, hogy le fogja állítani az Egyesült Államok felé irányuló áramszolgáltatást, valamint a kritikus ásványok exportját, ha még jobban elmérgesedik a kereskedelmi háború. „Egy szem homokot sem kapnak Ontarióból” – jelentette ki. Egy sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, alig várja, hogy lássa, Trump hogyan fog üvöltözni, amikor pótdíjakat vetnek ki az áramexportra. „Semmilyen lehetőséget sem zárunk ki” – mondta Carney a kérdésről.
Közben Jason Kenney, Alberta tartomány egykori kormányfője a CBC Newsnak nyilatkozva közölte, hogy Kanadának egyértelművé kéne tennie az Egyesült Államoknak, hogy bármikor exportvámokat vethetnek ki a kanadai olajra, földgázra és a műtrágyaként használt kálisóra, de csak akkor, ha feltétlenül szükséges. Carney a szombaton mondott beszédében közölte, hogy „Kanada táplálja az amerikai növekedést: az Egyesült Államok földgázimportjának 99%-át, villamosenergia-importjának 85%-át és nyersolaj-importjának 60%-át biztosítja. Nem hiszem, hogy azt szeretnék, ha leállítanánk a szállítást.”
Az idő a kanadaiaknak kedvez. Carney népszerűsége még mindig nagyon magas, és a vámháború miatt csak tovább emelkedett, míg Trump népszerűsége mélyponton van. A kanadai kormány egyelőre úgy tűnik, hogy a novemberi amerikai félidős választásokat várja, ahol a várakozások szerint a képviselőházban, és egyre inkább úgy látszik, hogy akár a szenátusban is többségbe kerülhetnek a demokraták, ami megnehezítheti Trump dolgát.
A választáson az egyik fő téma a gazdaság helyzete lehet, és a felmérések szerint több fontos államban a választók többsége ellenzi a vámokat. Köztük Maine-ben, ahol egy biztosan republikánusnak számító szenátusi hely került veszélybe. Kanada ráadásul a válaszvámokat is úgy alkotta meg, hogy az különösen olyan államokat érintsen, ahol fontos kongresszusi választások lesznek.
Don Beyer demokrata képviselő a CBC kanadai televíziónak azt mondta, hogy ha a demokraták a képviselőházban és a szenátusban is többségbe kerülnek, akkor olyan törvényeket fognak hozni, ami a kongresszus jogkörébe helyezi a vámok kivetését.
Főkép forrása: telex.hu
