Naturális környezetvédelem Cegléd és Törtel között: Károk és felelősség
2025 nyarán a Hosszúcsemői Tőzegláp Facebook-oldalán értesülhettünk arról, hogy elkezdődött a Gerje-patak kotrása Cegléd és Törtel között. A helyi természetvédők aggodalommal figyelték az eseményeket, mivel a munkálatok nemcsak az aszályhelyzetet súlyosbították, hanem védett halfajokat is veszélyeztettek.
A helyszínen dolgozó kotrógép vezetője, bár tudatában volt a potenciális károknak, megpróbálta minimalizálni azokat, sőt a munkálatok befejezése előtt végül leállította a kotrást. Ennek ellenére 78 réticsík pusztult el. A réticsík egy védett halfaj, természetvédelmi értéke 10 ezer forint, így a kár mértéke összesen 780 ezer forintra rúgott. A Hosszúcsemői Tőzegláp védelmére létrejött civil szervezetek sikeresen visszadobtak néhány megmentett példányt a patakba.
Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő feljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen, ám a rendőrség az eljárást lezárta azzal az indoklással, hogy a kotrást végző személy igyekezett elkerülni az állatok pusztulását. A képviselő azonban kifogásolta a rendőrségi döntést, mivel úgy véli, hogy nem a gépkezelő, hanem a döntéshozók felelőssége lenne a vizsgálat tárgya.
„A rendőrök nem a kotrást elrendelők felelősségét vizsgálták, ami pedig kulcsfontosságú lenne” – fogalmazott a képviselő. Panaszt nyújtott be, kérve a rendőrséget, hogy tartsanak nyomozást a valódi felelősök után, és derítsék ki, hogy a döntés meghozatala előtt készítettek-e szakértői állásfoglalást.
Ez az eset tükrözi a természetvédelmi kérdések komplexitását és a felelősségek meghatározásának fontosságát, amikor emberi beavatkozások következményeivel állunk szemben.
Főkép forrása: telex.hu
