Többek között a kiskereskedelem viharos éveiről, a kormánnyal való csatározásokról, és a jövő lehetőségeiről beszélgetett a Pénzcentrum az Országos Kereskedelmi Szövetség nemrég megválasztott új főtitkárával, Kozák Tamással. A beszélgetés során számos tengelyes téma is terítékre került, mint például a különadó kérdése, a plázastop, valamint a Mohu oldaláról nézve nem a legszebb napjait élő, új visszaváltási rendszer.
A kereskedelem számára nagyon érzékeny témáról, a különadókról Kozák Tamás megemlítette, hogy számos nagyobb cégnél gyakorlatiag elvitte a nyereséget. Példaként hozta fel a Tescót, amely 21,5 milliárd forintos veszteséggel zárta az üzleti évét, valamint a Spar és az Aldi, amelyek összesen 27,8 milliárd forint veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
A főtitkár szerint jogos elvárás lenne, hogy a jogszabály közép- és hosszú távú fenntartásáról világos információkat kapjanak, hiszen eredetileg ideiglenes intézkedésnek indult. Kiemelte, hogy az adó különböző neveken jelent meg, mint extraprofitadó, különadó, vagy háborús védelmi adó. A hosszú távú fejlesztések érdekében fontos, hogy a piaci szereplőknek legyen jövőképük.
Kozák Tamás hangsúlyozta, hogy a különadó elvitte a fejlesztési forrásokat, és megálltak a beruházások. Minden cég készít közép- és hosszú távú terveket, de hogyan lehet tervezni, ha nem tudják, mikor és milyen fejlesztési források állnak rendelkezésre? Ez egy nehéz és összetett ügy, de dolgozni kell rajta – tette hozzá.
Az interjú során arra a kérdésre, hogy meddig maradhat a különadó, Kozák Tamás azt válaszolta, hogy abból indulnak ki, hogy az extraprofit adóról szóló törvény ez év végén hatályát veszti. Igyekeznek ezt a szakmai üzenetet eljuttatni a döntéshozókhoz, hogy megértsék, milyen pozitív hatása lehet ennek. Bár a csökkentés közvetlen hatása nem mindig egyértelmű, a hosszú távú gazdasági előnyök jelentősek lehetnek szerinte. Ha több fejlesztési, illetve árcsökkentéshez felhasználható forrás marad a kereskedelemben, az egész gazdaság és a fogyasztók is profitálhatnak belőle. Fontos, hogy ne akadályozzák túlzottan túlszabályozott piaci feltételek a fogyasztás növekedését.
Összefoglalva, a főtitkár erősíteni szeretné egy olyan ágazati párbeszéd kultúráját, ahol a döntéshozók partnerként tekintenek a piaci szereplőkre. A jogszabály-alkotási folyamat során fontos lenne bevonni a piaci szereplők képviselőit is. Megemlítette, a klasszikus iskola szerint, amikor valamit szabályoznak, figyelembe kell venni annak piaci és pénzügyi hatásait. Meggyőződése, hogy ha a piaci szereplőket képviselő szervezeteket bevonják, akkor olyan jogszabályok születhetnek, amelyek hosszabb távon is az ágazat érdekeit, a magyar élelmiszeripar és a magyar vásárlók érdekeit szolgálják. A kiszámíthatóság része az is, hogy egy jogszabály hatályba lépése ne pár nap legyen, különösen előzetes egyeztetés nélkül – fejtette ki.
Nemrégiben a Mol-vezér azt mondta, hogy úgy jártak a különadókkal, mint az ideiglenesen itt állomásozó szovjet csapatokkal.
Főkép forrása: 24.hu
