Egyetlen cím, két város: Gorizia és Nova Gorica
Idén különleges esemény történt: két, egykor egy városnak számító település, a 33 ezres olasz Gorizia és a 13 ezres szlovén Nova Gorica osztozik Európa kulturális fővárosa címén. Nova Gorica szinte a semmiből jött létre a második világháború után, éveken át neve nélkül.
Európában számos város határ választja el, ahol a határvonal nem mindig nyilvánvaló; ilyen például a német Görlitz és a lengyel Zgorzelec vagy a cseh Český Těšín és a lengyel Cieszyn. Izgalmasabb, amikor a határ szárazföldön húzódik, mint az észt Valga és a lett Valka esetében, ahol sétálva is átléphetjük az országhatárt.
Különösen érdekes helyszínek azok, ahol a hidegháború frontvonalaként is ismertek voltak, mint Berlin vagy a bajor Mödlareuth, amelyet éppúgy fallal választottak ketté, mint Berlint. E régiók közé tartozik Gorizia és Nova Gorica is.
Mikor lesz Ózd a magyar kultfőváros?
Az Európai Kulturális Főváros cím 1985 óta létezik, kezdetben főként nagyvárosok, mint Athén, Firenze és Párizs birtokolták. Idővel felfedezték a kisebb városokat is, mint Maribor és Kassa, amelyek a helyi ipar hanyatlásával új arculatot nyerhettek a kultúra által. Magyarország eddig Pécset (2010) és Veszprémet (2023) nevezte.
Az eddigi magyar jelölések nem voltak túl eredetiek; igazi bátorság lett volna Ózd vagy Dunaújváros jelölése. Ezzel szemben a szlovének bátor döntést hoztak Nova Gorica és Gorizia jelölésével, amelyek az egykori Jugoszlávia legnagyobb bútorgyárával büszkélkednek.
A határátlépés izgalma
Nova Gorica és Gorizia közös jelszava a határok nélküli lét. A város egykori határállomásai ma is jól kivehetők, sőt az olasz rendőrség járőrözése továbbra is érezhető. A határátlépés izgalma, melyet sokan – köztük gyermekeink is – átélnek, sok „régi” emlékeket idéz fel, így a határátlépés jelentősége nem csupán a földrajzi átlépésről szól.
Az első és második világháború során Gorizia a magyar valóság része volt, hiszen sok magyar katona is itt hunyt el. Az olaszok 1947-ben a második világháború után húzták meg a határt, figyelmen kívül hagyva a természetes földrajzi határokat és a nemzetiségi összetételt.
Szabad választás a hatvanas évektől
Nova Gorica szocialista iparvárosként épült fel, és máig sokfajta nemzetiség lakja. Az 1980-as évek végén feszültségek alakultak ki a nacionalista érzelmek miatt, de a két város kapcsolatának normalizálódása 1957-től indult meg, megelőzve a berlini fal megépítését.
Ma tehát a két város közös kultúrája és történelmi tapasztalata egy új fejezetét kezdheti el írni, mivel együtt élik meg a kultúra és közösségi szellem erejét.
Főkép forrása: 444.hu
