A Kétharmados Forradalom Nyomában: A Fidesz Hatalomra Jutása
Áprilisban brutális többséggel váltották le a választók azt a rezsimet, amelyből elegük volt. Az új kormány, a Fidesz, azonnal kihasználta kétharmados erejét, és a bírálatokra azt válaszolta, hogy csupán a népakaratot teljesíti. Ez a forgatókönyv most történik, de nem először; a 2010-es események hasonló mintát mutatnak.
A választások utáni nyárra emlékezve érdemes felidézni, hogyan kezdett a Fidesz módszeresen visszaélni hatalmával. Orbán Viktor 2010 júliusában, az első parlamenti ülésszak záróbeszédében fejtette ki, hogy a koalíció hatalomra kerülése óta eltelt 56 nap megváltoztatta a magyar közéletet.
Az akkori időszak sokban hasonlított a mostanihoz. Az új miniszterelnök, hasonlóan a mostani kormányzathoz, rohamtempóban kezdte el átalakítani a rendszereket, kihasználva a kétharmados erejét. Míg sokan tapsoltak a változásokért, mások megdöbbenéssel figyelték a radikális törvényjavaslatokat és a nyers erő alkalmazását. Orbán akkor azt hangsúlyozta, hogy a választók megerősítették a Fidesz küldetését, és a parlament alkotmányozó jogkörével élve kívánják megalkotni a „nemzeti együttműködés új rendszerét”.
A kormány nem azonnal a durva intézkedésekkel kezdett; májusban főként törvényjavaslatokat terjesztettek elő, amelyek már a kampány során is szerepeltek, így valószínűleg készen álltak az elfogadásra. Ilyen volt például a kisebb parlament és önkormányzatok létrehozásának ötlete, a három csapás elnevezésű büntető törvénykönyv-modifikáció, valamint a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása.
Számottevő szimbolikus lépések is megjelentek, mint például a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, amelyet kötelezően ki kellett függeszteni a középületekben. A Trianon-törvény is ennek részeként jelent meg, amely június 4-i hatályba lépésekor hangsúlyozta a magyar nép összetartozását. Ezen kívül a kommunista bűnök tagadásának büntethetősége is beépült a büntető törvénykönyvbe.
Az első jelek már akkor megjelentek, hogy Orbánék eltávolodnak a több mint 20 éven át megszokott jogállami, konszenzusos úttól, és szinte kizárólag egyéni képviselői indítványokkal próbálták megkerülni a hagyományos egyeztetéseket és szakmai érveléseket.
A történtek fényében látható, hogy a hatalomátvétel stratégiája nemcsak a politikai tájat alakította át, hanem komoly kérdéseket vetett fel a demokrácia funkcionálásával kapcsolatban is. A jelen eseményei tükrözhetik a múlt tanulságait, és érdemes figyelemmel kísérni, hogy a jövőben milyen irányba fejlődik a politika Magyarországon.
Főkép forrása: 444.hu
