Kína gazdasági növekedési céljai: új kihívások és irányvonalak
Kína a legvisszafogottabb gazdasági növekedési célt tűzte ki 1991 óta, amely 4,5–5 százalék között mozog az idei évre. Ez a lépés egyértelmű beismerése annak, hogy a korábbi gazdasági sikermodell kifulladóban van. Li Csiang miniszterelnök nyilatkozata szerint az ország több jelentős problémával is küzd: az erős kínálat mellett gyenge a belföldi kereslet, alacsony a piaci bizalom, és az ingatlanpiaci válság tovább sújtja a gazdaságot.
Tavaly januárban Kína azt közölte, hogy 2025-re 5 százalékkal nőtt az ország GDP-je, ám az elemzők megkérdőjelezték az adatok hitelességét. Egyes vélemények szerint a hivatalos számok legalább 1,5 százalékponttal túlbecsülték a gazdasági bővülés ütemét.
A BBC-nek nyilatkozó kínai elemző hangsúlyozta, hogy az alacsonyabb célkitűzés „több mozgásteret ad Kínának a gazdaság irányításában”, anélkül, hogy a kormány nagy pénzügyi kötelezettségeket vállalna a magasabb célok elérése érdekében. Jason Bedford, a Kelet-Ázsiai Intézet kutatója szerint Kína már korábban is alkalmazott rugalmas célkitűzéseket, de ez nem a megszokott gyakorlat.
A kormány célja a lakossági fogyasztás növelése, mivel a vámháborús kereskedelmi feszültségek veszélyeztetik az exportvezérelt ipart. A kínai gazdaság hajtóerejét tavaly az export adta, közel 1,2 ezer milliárd dolláros külkereskedelmi többletet elérve. Az Egyesült Államok vámjai miatt a kínai cégek más piacokra kezdtek fókuszálni, ami viszont az exporttól való erős függőséghez vezetett.
A fogyasztás tavaly decemberben gyenge volt: a kiskereskedelmi forgalom mindössze 0,9 százalékkal nőtt, ami a várt eredményhez képest csalódást keltő, és az elmúlt két év leglassabb növekedésének számít. A háztartások fogyasztása Kína gazdaságának körülbelül 40 százalékát teszi ki, ami alacsonyabb a globális átlagnál (55 százalék) és a gazdag országok 60 százalékához képest.
Bár a kormány szeretné ösztönözni a fogyasztást, konkrét lépéseket eddig nem tett ennek érdekében. A költségvetési támogatás szintje változatlan marad, sőt a háztartási gépek és autók cseréjét támogató program kerete is csökkent. Az óvatos költés mögött több ok áll, mint a gyenge bérnövekedés és a bizonytalan munkahelyek, miközben a családok vagyona az ingatlanpiac gyengélkedése miatt csökken.
Szakértők szerint a fogyasztás növekedése nehezen valósul meg, amíg az ingatlanszektor stabilizálódik. A kormány egyelőre csak ígéreteket tett a lakáspiaci stabilizálásra, konkrét fellendülési célok nélkül. A szociális biztonsági háló gyengesége szintén visszatartja a lakosságot a költekezéstől.
A kínai stratégia a fogyasztás élénkítése helyett a technológiai önellátásra és a digitalizációra összpontosít. A kormány a kutatás-fejlesztést és a modern iparágak kiépítését tartja fontosabbnak a belföldi kereslet élénkítésénél, még akkor is, ha a növekvő vámok és kereskedelmi korlátozások az exportot hajtó cégeket veszélyeztetik.
Az elkövetkező években Kína számára kulcsfontosságú lesz a gazdasági stabilitás megőrzése, miközben a globális kereskedelmi környezet folyamatosan változik.
Főkép forrása: telex.hu
